Budapest, 1947. (3. évfolyam)

9. szám - BÁRÁNY TAMÁS: Pécs, a béke városa

A Széchenyi-tér, a török dsámiból átalakított Belvárosi templommal riaomaAb CeieHH, npeo6pa30BaHua*i H3 TypeuKoro ÄiuaMH B EeJibBapom uepKOBb The Széchenyi Sq. with the Inner City Church Eglise de la Cité, transformée dun*»djami« turc, sur la place Széchenyi A 892-ik évi. morvaországi hadjárat után, 894-ben megjelennek az első magyar portyázó lovasok Pannóniában, s két esztendőre rá Délpannóniát megszállja a Botond törzséből való Kán-nemzetség. A SZTYEPPE-NÉP számára érdekes lehetett az ősi hagyományokra s évezredes múltra visszatekintő európai város, amely ebben az időben még nagyjából olyan volt, mint a római korban ; a népvándorlás laza hullámzása vajmi keveset változtatott az ezeresztendős városképen. Az ókori kultúra, a már akkor félezer éves keresztény művelődés nagy emlékei fogadták a honfoglaló magyarokat, akik maguk sem sokat változtattak a város arculatán; s lényegileg a török hódolt -ságig megmaradt Pécs latin jellege s mediterrán bája. Ali. század legelső éveiben Szent István püspökséget alapít Pécsett, s így Quinqueecclesiae közel háromévszázados szünet után ismét püspöki székváros. A békés, csendes, egyházias jellegű várost, amely oly távol esett minden hadi úttól, szívesen keresték fel a szerzetesrendek : a bencések (még a 11. században), később a dominikánusok, ferencesek, karmeliták, minoriták. A Mindszentektemploma, a XII. század közepéből UepKOBb BceX CßHTblX (MHHJtCCHTeK). cepeAHHbi XIi CTOJieTHH All Saint's Church XII century Eglise de la »Toussaint« : milieu du XII siécle A mongoldúlás szele — szinte már természetesnek is vehetnők, annyi szerencsés történeti előkép után — nem érinti a várost, az szinte zavartalanul élheti a maga életét, fejlesztheti kultúráját. Szellemi életének magas színvonalát mutatja, hogy a Nagy Lajos alapította első magyar egyetem a falai között kapott otthont 1367-ben. A renaissance-nak s a magyar humanizmusnak -— Buda után — legjelentősebb városa Pécs, halhatatlan fia, Janus Pannonius révén. A nagy magyar humanista élete és működése idején Pécs az európai művelődés élén halad. A TÖRÖK HÓDOLTSÁG másfél évszázadát is különösebb megrázkódtatás nélkül vészelte át a város. A török — ha dsámikon, minareteken és fürdőkön kívül mást nem is épített — de legalább nem is rombolt. A város megtartotta polgári jellegét, hadászati jelentőséget ekkor sem tulajdonítottak neki. Iparos és kalmárváros volt ebben az időben is : egykorú európai utazók leírásai mint híres »török kereskedővárosról« beszélnek a 16. századbeli Pécsről. 1664-ben történt egy kísérlet a város felszabadítására, de nem járt eredménnyel ; a császári hadaknak mindössze a külső városrészek felégetésével kellett beérniök. 1686-ban, 6 héttel Buda felszabadítása után végre Pécs is lerázhatta magáról a török hódítók igáját, s október 14-én felszabadult. A mohamedán »kereskedőváros« ismét egyesül anyaországával, s ettől az időtől fogva története már szerves része az ország történelmének. A maiPécs életében, életritmusában, de még hangulatában is híven őrzi az elmúlt századok békés hagyományait. íme, egy város — fájdalom, oly kevesedmagával e hazában — amelyik nem haditetteire, hanem művelődési emlékeire s kultúréletére büszke! Maga a városvezetés is fontos feladatának tekinti a város kulturális életének támogatását, fejlesztését. Sehol sem találkoztam még hivatalos emberekkel, a Hivatal uraival, akik oly büszkén s oly féltő szeretettel beszéltek volna városuk szellemi képviselőiről, művészeiről, íróiról, mint éppen itt. Pécsett. AZ IRODALMI ÉLET meglepően magas színvonalú. Ezen a téren az országoshírű Bacsányi Társaság viszi a vezetőszerepet, bebizonyítva azt, hogy amiről egyidőben annyi vita folyt írásban és szóban : a szellemi 312