Budapest, 1947. (3. évfolyam)

8. szám - LESTYÁN SÁNDOR: A budai hévvizektől Budapest fürdővárosig

geim, ugy készültem fogadásukra és kalauzolásukra, mintha ez lenne a hivatásom. Szerény várostörténeti ismereteimet összeszedve, házileckét adtam fel magam­nak tételekben, mint az érettségi vizsgán tanáraim. Egyik ilyen tétel volt a »Budapest fürdőváros« is, természetesen dióhéjban. Annyi idő alatt szándékoz­tam elmondani idegen barátaimnak, ismerőseimnek, amíg a Hullámfürdőben ebédelünk, vagy a Palatínus­ban szárítjuk magunkat »két hossz« után. Amit akkoriban mondtam volna, ma már nem elég. De lassan újból készülnöm kell a leckére, nekem is, másnak is, hiszen úgy várjuk az idegenforgalmat, mint tavasszal az első fecskét. Mit mondanék tehát ma — ismétlem, dióhéjban, egy cigaretta alatt, vagy két sóhajtás között — »Budapest fürdőváros«-ról, »Budapest fürdő­város« történetéről az idegennek? Körülbelül ezt : Városunk valóban fürdőváros, legősibb korától kezdve. A hőforrások á budai oldalon fakadnak, ezért települtek a Duna jobbpartjára a kelták, majd a rómaiak és ezért kedvelték ezt a városrészt a törökök is. A legrégibb (római) fürdőknek csak a falait mutogatják Aquincum romjai között. De a törökkori fürdők még ina is megvannak. BUDA EGYIK LEGRÉGIBB FÜRDŐJE a Rudas. Mohamed basa 1543 és 1548 között építtette át a maga kedvére, miután elvette tulajdonosától, a kalocsai érsektől. A török világban Musztafa fürdőnek hívták, mert Musztafa, aki 1556-ban Buda parancsnoka volt, ismét átépíttette. (Ezt a formáját őrzi a mai napig.) Zöldoszlopos fürdőnek is hívták a törökök a Rudast, egyik oszlopa ugyanis zöldszínű volt. 1795-ben sokat kellett Musztafa basa zöldoszlopos fürdőjét javítani. Abban az időben bizonyos Wartenberg udvari tanácsos tulajdonába került, aki I. Lipót császártól kapta ajándékba. Akkor két részre osztották. Egyik fele volt a Ferenc-fürdő, másik fele a Terézia-fürdő. A 18. század közepén ismét új neve van : Bruckbad. A pest-budai hajóhíd egyik hídfője közvetlenül a fürdő előtt torkolt, innen az elnevezés. A 19. század elejéről részletes leírást ismerünk a fürdőről. Vize négy forrásból gyúlt össze és hőfoka télen 36, júniusban 37 és fél fok. Említésre méltó közös medencéje, ami még ugyanaz, ahogy a törökök 1556-ban megépítették. »Az épületnek Mindezek csak sebtében kiragadott mondatok régi krónikások és régi utazók feljegyzéseiből. Ilyesfélét akár két-három tucatot is ide lehetne iktatni, bár sokkal többet nem mondanának nekünk. Azokban az esztendőkben, amikor seregestől jöttek Budapestre az idegenek, s magamnak is akadtak külföldi vendé-Római katonai fürdő hvpocaustuma PyUHbl pHHCKIIX oömecTBeHHbix OaHb Ruins of a'Roman public^bath Ruines de bains-publics pour Romains Római katonai fürdő* uszoda (natatio) Baccen n;i/[v! nyaltaim« a^iítpHMCKnx co;i;iaT Tbe natation of a Roman military bath Natation pour soldats Romains Római caldarium alsó oszlopai HHJKHHC KOJIOHHbl pHMCKOTO Ka/uapHM The lower pillars of a Roman caldarium Colonnes d'une piscine d'eau chaude des temps Romains 272

Next

/
Thumbnails
Contents