Budapest, 1947. (3. évfolyam)

6. szám - RÁTKAI KÁROLY: Új magyar nagyoperett

(Bemutató a Fővárosi Operettszínházban/ Nincs más színpadi műfaj, amellyel szemben oly sok igénnyel lépnének fel a kritikusok, mint az operett. Kritikusokon ezúttal nemcsak hivatásbelieket értünk, hanem magát az ezerszemű és ezerfülű közönséget, amely elsősorban azt várja minden operettől, hogy legalább három órán keresztül elszórakoztassa, ezenfelül azonban sok szép toalettet, egész divatbemutatót, balettet, artistamutatványokat, dallamos, fülbemászó, de azért operai igényeket is kielégítő zenét, modern táncokat,Megcsiklandozó humort, sőt épkézláb történetet, komoly, elfogadható, értelmes cselekményt is követel. Nos, a Rigó Jancsi végre ismét egy olyan operett, amely a legigényesebb követelményeket is kielégítheti. Az operettek hőskorának forró hangulata áradt a színpadról a bemutató előadás nézőterére. Rigó Jancsi és Chimay hercegnő szerelmi története tipikusan az a cselekmény, amely az avatott író kezében színpadra kívánkozik. Lehetne belőle dráma is, esetleg vígjáték, vagy színmű, s hogy operett lett belőle, az annak az érzéki zeneiségnek tulajdonítható, amit Rigó Jancsi személye, sőt fogalma képvisel. Ebből következik viszont, hogy Fényes Szabolcsra, a zeneszerzőre hárult a súlyosabbik feladat, amikor Rigó Jancsit és szerelmi ügyét színpadra kellett állítani. A régi nagy operettek elsősorban a muzsikának köszönhették sikerüket. Nem egy operettet vitt<k át operai színpadra éppen a zene miatt. Fényes Szabolcs jó munkát végzett. Egyes számai még kitűnő Maya-dalainak a népszerűségét is elhomályosítják, fináléi pedig egyenesen opera-ízűek. A Rigó Jancsi sikerének egyik titka kétségkívül az alapötletet, Lestyán Sándor regényét illeti, amely »Cigánymuzsika« címmel jelent meg és országszerte népszerűsítette Rigó Jancsi ismert szerelmi történetét. Az utóbbi időkben diszkreditált operettblanketták agyalágyult figurái helyett húsból és vérből való alakok bonyolítják a cselekményt. Békeffi István a színpadi szakember rutinjával vonultatja fel előttünk Lestyán Sándor regényalakjait, akik a Fővárosi Operettszínház színpadán mesteri ábrázolást kapnak. A címszerep SáTdy Jánosé. Tencrja ércesen cseng, külső adottságai, sőt, most már színészi képességei is alkalmassá teszik őt a dúsgazdag hercegnők szívét is megrészegítő cigányprímás megszemélyesítésére. Dayka Margit művészi rangot ad a szerelmes cigánylány egyébként nem neki való drámai szerepének. Rózsahegyi Kálmán, mint öreg cigányprímás rezegteti meg az érzékenyebb lelkeket. Csikós Rózsi kedves, csicsergő szubrett. Az előadás motorja Latabár Kálmán, aki egy kelekótya kisbőgős maszkjában teszi próbára a nevetőidegeket. Nagyszerű együttes a cigánybanda is. Berki József. Balassa János, Heltai Andor és Antalffy József muzsikus-kvartettje állandóan feltűnő üde színfolt a mindvégig érdekes cselekmény keretében. Cozmány György bonviváni képességeit csillogtatja a lokáltöltelék-király figurájában, Zentai Ferenc pedig jó alakítást nyújt a selyemfiúherceg szerepében. Külön kell beszélni Nádassy Annáról, az új primadonnáról, aki Chimay hercegnőt vitte a színpadra. Szép és kellemes jelenség. Még merev, amit nyilván a fővárosi gyakorlat hiányának a terhére kell írni. Hangja a magasabb régiókban nyilván fejlődni fog, általában véve azonban teljes csatát nyert. A közönség nagy szeretettel fogadta. Örülünk, hogy végre új primadonnát avathatunk. A kitűnő előedást Tihanyi Vilmos rendezte. A zenekart Bródy Tamás lendületesen vezényelte. A szép díszleteket Bercsényi Tibor tervezte. Nekünk az első kép tetszett legjobban. A Nagyfuvarosutcai cigányudvar valóban nagyon életszagú volt. A Fővárosi Operettszínháznak nagyon hosszú ideig nincs műsorgondja. Rátkai Károly BUDAPEST Szerkesztőség: IV., Somogyi Béla-út 20. Távbeszélő: 189—482. Szerkesztőségi órák: délután 3—6-!

g Kiadóhivatal: IV., Központi városháza, II. emelet 244. sz. Távbeszélő: 189—850 (398. mellékállomás) Hivatalos órák: d. e. 11-től 2-ig Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetéseket korlátolt számban veszünk fel. Folyószámla a Községi Takarékpénztár Rt. főintézeténél, V., Dorottya-utca 4. A folyóiratunkban megjelent cikkekre, versekre és képekre vonatkozóan minden jogot fenntartunk Kiadja a Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet A nyomdai munkálatokat a Székesfővárosi Házinyomda végezte Mihalik Gusztáv vezetésével A nyomódúcokat Kurcz és Lajta cinkográfiai műintézete készítette A hirdetések ólommetszeteit Sütő László véste Az orosz fordítás Kitzigné Afanassenko Tatjána, az angol G. 0. Sling, a francia Mme Mazet munkája BCD A PEST 8ZÉKBSFÖVÁB08 HÁZINYOMDÁJA — 9 4 9 8 2 — FELELŐS VEZETŐ: DB UI3ALIK GUSZTÁV IGAZGATÓ