Budapest, 1947. (3. évfolyam)

6. szám - VESENYI PÁL: A Gellértfürdő kiépítése

Módos Ferenc terve a Szent Gellért szálló kornyékének kiépítésére Plan for the development of the surroundings of the St. Gellért Hotel (Ferenc Módos) ri-ian Moaoma OepeHua o nepeycTponCTije OKpeCTHOCTCH rOCTHHHHUbl Cß. PC^^CpT La Construction des environs de St Gellért (Plan Francois Módos) körül. A telep igazgatósági helységei a Bartók Béla-úti vonalon nyernek majd elhelyezést. Ehhez még külön appartement-house berendezésű épületek csatlakoznak franciaudvarszerűen szétosztva a hegy irányában, nyugalmas látást nyújtva a belépőnek a telep belső parkrészeire, ahol szabadtéri előadások rendezésére is nyílik alkalom. Említést érdemelnek az új fürdőtelep munkásjóléti berendezései is. A tervek mindenben alkalmazkodni kívánnak a haladó szellemű szociális törekvésekhez s az üzemet az ott dolgozók otthonává kívánják avatni. Erre fog szolgálni a korábbi időkben annyira nélkülözött üzemi konyha és külön ebédlőhelyiség, melynek szellemes elhelyezése biztosítani fogja egyrészt a munkásság kényelmét, másrészt a fürdővendégeknek az étkeztetéssel járó kényelmetlenségektől (ételszag stb.) való zavartalanságát. Az üzemi dolgozók egy részének lakásáról is gondoskodás történik, gyermekeik részére pedig külön napközi-otthonok és korszerű játszóterek állanak rendelkezésre. A nagyszabású tervek, melyek a Gellérthegy déli lejtőjének különösen kellemes fekvéséből adódó üdülőhelyi jelleget és az értékes források által nyújtott gyógy tényezőket kívánják egységbe foglalni, mintegy 90 millió forint költséget igényelnek. Ez természetesen csak keretösszeg, úgy, mint ahogyan az ismertetett tervek is csak az alapelgondolásokat foglalják össze és a további részleteket valószínűleg egy pályázat keretében dolgozzák ki. A főváros vezetősége jelenleg a képünkön is bemutatott Módos-féle terv alapján áll, mely az eddigi elgondolások legszerencsésebb összefoglalása. Az említett 90 millió forintos összeg a Szent Gellért-szálló helyreállítási költségeit nem foglalja magában. Ez az építkezés még külön mintegy 15 millió forintba kerül és sok érdekes és kényes kérdés megoldását kívánja. A szállóépület ugyanis az elmúlt 30 év alatt korszerűtlenné vált és azt mintegy 30 új fürdőszoba beépítésével, légcsatornák létesítésével stb. részeiben újra kell felmérni és tervezni. Érdekes, hogy az üzemi berendezés, mely a békeidők nagy idegenforgalmi feladatait zavartalanul oldotta meg, sok háborús és ideiglenes használatra szánt anyagot tartalmaz, melyet még az első világháború alatt építettek be. (Ilyenek az alagsorban elhelyezett elektromos fővezetékek, csövek stb.) Ezeknek kicserélése az üzembiztosság érdekében nem halasztható tovább és szintén az tijjáépítés feladatai közé tartozik. Átépítésre kerül a homlokzat is. A szecesszió architektúrája — tudjuk — sok döbbenetesen ízléstelen épületképet produkált városszerte. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Szent Gellért-szálló nem a legrosszabbak közül való és ha néhány teljesen értelmetlen és bizonytalan szándékú tornyot és kúpot nem építenénk újra, hanem valami szelíd és harmonikus simítással elfeledtetnénk, a Gellértszállóból egy megnyugtató, kiegyensúlyozott hangulatú épületet nyernénk. Tiltakoznunk kell azonban az ellen a meg-megszólaló elgondolás ellen, mely az egész homlokzatot a divatos símavonalú stílus szerint kívánja átrendezni. Ez sohasem volna összhangba hozható az épület belső kiképzésével. Nem szabad elfelednünk, hogy a Gellért-szálló igen jól jellemzi korát és a tervező építészeknek a keleti — törökös -— jellegre utaló szándékát tiszteletben kell tartanunk. Az ízléstelen részekkel természetesen le kell számolni, de tartsuk szem előtt sokszor hibáztatott elődeink példáját, akik nem egyszer gótikus építményeiket koruk divatos barokk formáiban építették át. A Szent Gellért-szálló építkezése megindult és a rendelkezésre álló hitelek folyósítása szerint gyorsabb vagy lassúbb ütemben állandóan halad. A szorgalmas mérnök- és munkáskezek építik a jövőt. A Gellérthegy déli lejtője pedig várja az új életet, melyet ma még csak az itt randevúzó diákok és diáklányok ígérnek a lent elterülő városnak, mikor megérkezik az első déli szél és nyomában virágba borulnak a mandulafák. 203