Budapest, 1947. (3. évfolyam)

4- 5. szám - KOTSIS IVÁN: A százéves Műegyetem

Két nyű 1-u tea (Lónvav-utca) és Csillag-utca sarkán álló bérelt ház HaeMHbiit aoM Ha yr/ty v/inni,i - ÍByx 3aHtteB (yn. JIoHbflu) H yji. Mn/i/iar Premises leased on the corner of Lónyay St and Csillag St. I.a maison louée au coin de la \yul (Actuellement rue Lónyay) et la rue Csillag utca (Gönczy Pál-u.) sarkán álló kétemeletes Nagel-féle házba. Betetőzi ez eredményeket a Műegyetemnek ugyanezen évben egyetemi rangra történő emelése és ezzel autonómiájának megteremtése. Első választott rektora az eddigi igazgatója és úttörő vezetője : Stoczek József, aki ezt a méltóságot rövid megszakításokkal hat ízben viseli. Az autonómia megadásával egyidőben jóváhagyott szervezeti szabályzat szerint az intézet öt osztályra tagozódik : mérnöki, építészi, gépészmérnöki, vegyészmérnöki és egyetemes osztályokra. Az egyetemes osztály tanulmányi ideje két év, melynek abszolválása előfeltétele a három éves mérnöki osztályokra való beiratkozásnak, amely utóbbiak közül egyelőre csak a mérnök és építészi osztályok működnek. Rendszeresíttetnek a szigorlatok és az oklevél, amely utóbbit több mint húsz év óta nem lehetett Magyarországon megszerezni. Az első mérnöki oklevelet 1873-ban Devecis Delvecchio Ferenc volt székesfővárosi középítési igazgató, az első gépészmérnökit. 1877-ben Rejtő Sándor, később műegyetemi tanár, az első építészit 1880-ban Kiss István, később műegyetemi magántanár kapja. 1873/7 l-ben rendszeresítik az építészi és vegyészmérnöki osztályokat s azóta mind az öt osztály működik. Hallgatóinak létszáma ekkor már 800 főre emelkedvén, a Csillagutcai elhelyezés sem felel meg, miért is Trefort Ágoston kultuszminiszter 1880-ban Steindl Imre építészprofesszor terve alapján megindítja a Múzeum-körút és Eszterházy-utea között levő telken, a volt Kunewalder-féle ház helyén, ahol azelőtt az állatorvosi főiskola épülete állott, a Műegyetem új épületének emelését, melynek költségei 800.000 forintot tesznek ki és amelyben az első tanévet 1883/84-ben id. SzilyKálmán rektor nyitja meg. A műegyetemnek ebben az első tervszerűen épült otthonában most már nyugodt és eredményes munka indul meg : fejlődik a szervezeti szabályzat, fokozatosan elmélyül az oktatás és az osztályok tanulmányi rendje. Tanárainak száma felemelkedik 35-re, amelyek sorában magasszintű és az ország határain túl is ismertnevű tudós mérnökprofesszori gárda működik. Hogy közülük csak a legkiválóbbakat említsük, a mérnöki osztályon : Kherndl Antal, Kisfaludy Lipthay Sándor, Bodola Lajos, Zielinszky Szilárd ; az építészi osztályon Steindl Imre. Sehulek Frigyes, Hauszmann Alajos, Petz Samu ; a gépészmérnök tanárok között líánki Donát, Zipernovszky Károly, Asbóth Emil. Rejtő Sándor, a vegyészmérnöki osztályon Wartha Vince, Ilosvay Lajos, Sigmond Elek; a matematikusok között König Gyula, Rados Gusztáv, Kürschák József. 1901-ben elnyeri a műszaki doktori avatás jogát, megalakulnak jóléti intézményei, így 1899-ben a technikus ebéd, a műegyetemi segélyegyesület, valamint az ifjúság társadalmi, önképző és sportegyesületei, mint a műegyetemi kör, az országszerte híres műegyetemi zenekar a műegyetemi atlétikai és futball klub, a műegyetemi evezős egylet stb. A hallgatók külföldre özönlése lecsökken, létszámuk itthon növekszik : így 1882— 1892 között 600—700, 1893—1898 között 1000—1200, 1899—1909 között pedig 1500—1800 fő. Ez a rohamos növekedés ismét felveti a férőhelyek elégtelenségének a kérdését — probléma, amely minden fejlődő intézmény életén vörös fonálként húzódik végig. A Múzeumkörúti épület mindössze 600 főre épülvén, A Múzeum-korúti telep főépülete. (Tervezte : Steindl Irnre) TjiaBHoe s;ianne ycTaHOBKH na Myrjy.M Kepyr. (ripoeKT: UlTeiÍHAflb MMpe) The Head Offices on the Muzeum Ring (planned by Imre Steindl) Bátiment principal : boulevard du Musée (Plan : Imre Steindl) 167