Budapest, 1947. (3. évfolyam)

4- 5. szám - FODOR JENŐ: Az újjászületett magyar közlekedés

A postások szaktanfolyamai és a továbbtanulás egyéb lehetőségei, a postás sportolók eredményei, betegbiztosító intézete szolgáltatásai, kórházak, szakrendelők és üdülők működése harmonikusan egészíti ki a postás -dolgozók újjáépítési munkáját és ilymódon nagyrészben járul hozzá a kitűzött tervek megvalósításához. HAJÓZÁS A balatoni gőzhajózásnak immár százéves mlutja van. A Ba- latoni Hajózási Rt. nemcsak a balatoni helyi forgalmat bonyolítja le, hanem hajógyárával, ahol vitorlásokat és motorosokat is készítenek, a balatoni vízisportok fellendítéséhez is hozzájárul. Bár a visszavonuló csapatok az egész hajóállományt, 27 hajót, motorcsónakot és uszályt felgyújtották, illetve elsüllyesztették, a vállalat személyzete hajósokhoz méltó buzgalommal kiemelte és helyreállította a roncsokat. Ennek köszönhető, hogy már 1945-ben megindulhatott a hajóforgalom és 1946-ban pedig minden balatoni kikötővel felvették a forgalmat. A balatoni hajózás százéves évfordulója, 1946 szeptember 21-e, új távlatot nyitott meg. A kormányzat ez alkalommal határozta el a Siócsatorna kiépítését, melynek hajózhatóvá tétele a Balaton-medence tömegárui részére olcsó víziutakat fog biztosítani a Dunára és a balatoni hajózást eddigi elzártságából bekapcsolja a nemzetközi víziutak rendszerébe. A gyártmányairól híres BHRT hajógyár ennek a programnak megfelelően az eddigi kisebb vízijáróművek mellett komolyabb és nagyobb egységek gyártására is felkészül. A budapesti Szabadkikötő a tengeri kikötőhöz hasonló előnyöket és jogokat nyújt a Dunán érkező, induló és átmenő nemcsak folyami, de a dunatengerjáró hajók révén a távoli tengerekre irányuló, vagy onnan hazánkat felkereső hajózásnak is. A Szabadkikötő nemcsak az átmenő szállítmányok szükségszerű raktározására, hanem az érkező áruk esetleges feldolgozására, előkészítésére, átcsoportosítására is lehetőséget ad és így tekintélyes költségek és vámilletékek megtakarításával előnyösen befolyásolja a szállítás és termelés költségeit. Budapest kedvező helyzete nagy lehetőséget nyújt a Szabadkikötő fejlődésének és ilymódon jelentős jövedelmet (jórészt külföldi devizában) is várhatunk tőle. A szép jövőre jogosító Szabadkikötő sem kerülhette el a rombolást, de a háború után teljes erővel megindult helyreállítási munkák a hároméves terv folyamán teljesen befejeződnek, sőt raktárak, tárházak, árukezelést helyek, rakodó berendezések, daruk, műhelyek stb. bővítésével, illetve szaporításával is számolni lehet. A hasznos beruházások nyomán várható forgalomnövekedés természetesen bőségesen kamatoztatni fogja az újjáépítés és korszerűsítés kiadásait. Folyami és tengeri hajózás A magyar folyami és tengerhajózás pusztulása a légitámadásokkal kezdődött, a hajópark nyugatra hurcolásával folytatódott és a visszavonulók rombolásával fejeződött be. A Duna és Tisza vonalainak felszabadulása után egyetlenegy üzemképes járómű — csónakot is beleértve — sem állott rendelkezésre, hogy a hidak nélkül maradt városokban, így Budapesten is, legalább az átkelési forgalom megindulhasson. A helyzetet csak súlyosbította, hogy a hajógyárak és javítóműhelyek vagy elpusztultak, vagy ezeknek gépeit és szerszámait is nyugatra menekítették. A nehézségek ellenére 1945 május 5-én megindult az első evezőscsónak, hogy az átkelési szolgálatot Pest és Buda között ellássa. A csónakokban a MFTR hajósai rangkülönbség nélkül látták el a szolgálatot és fegyelmezett magatartásuk egy csapásra megszüntette azt a visszás állapotot, amely mindezideig a dunai átkelésnél uralkodott. Fokról-fokra javult a helyzet, nemsokára már kiilmotoros kompok kerültek üzembe, sőt egyre több csavargőzös állott az átkelési forgalom szolgálatába. Megindul egyelőre, ugyan még csak dereglyékkel és kishajókkal a teherszállítás és két vonalon a személyszállítás is. A dunai tengerhajózás életrekeltése céljából azonban az első döntő lépést a Magyar-Szovjet Hajózási Részvénytársaság megalakulása tette. Ilymódon a magyar lobogó alatt, magyar vállalat keretén belül 6 darab vontató gőzhajó (2260 LE-vel) l darab vontató motorhajó (100 LE-vel), 2 darab áruszállító motorhajó (280 LE-vel ós 607 tonna hordképességgel), 27 áruszállító uszályhajó (18.730 tonna hordképességgel) és végül 6 darab tartány- (tank) hajó (4560 tonna hordképességgel), öszszesen tehát 2640 LE-t ós 23.897 tonna hordképességet jelentő hajópark indult útjára és még ugyanabban az évben 44.250 tonna árut, köztük 10.500 tonna fát, 3600 tonna gabonát ós 12.400 tonna olajat fuvarozott. Közben egyre folyt az elsüllyesztett hajók kiemelése ós újjáépítése, a műhelyek helyreállítása, a hajóállomások üzembehelyezése és ilymódon a távolsági forgalomban már 291.164 utas, az átkelési forgalomban pedig rioaHflTHe H3 Boai>ni 3opBaHHoro Mocra Ha Twee B A/uf.e RI'TIHunén]ni! du pont. sauté. de cheniin de fer ä Algyß Az algyői vasúti Tisza-híd lerobbantott szerkezetének kiemelése Reconstruction work on the Tisza Bridge at Algvo