Budapest, 1947. (3. évfolyam)

4- 5. szám - FODOR JENŐ: Az újjászületett magyar közlekedés

FODOR JENO AZ ÚJJÁSZÜLETETT MAGYAR KÖZLEKEDÉS ti, [ ullámokba merült hídroncsok, felszakított vágányok, a vasúti járóműveknek vörösreégett hekatombái, szétszaggatott és összekuszált távíró- és távbeszélővezetékek, folyók mélyére süllyesztett hajók és uszályok, kifosztott autóroncsok ezrei maradtak a felszabadulás után abból, amit egykor a magyar közlekedés jelentett. Ez a- kórkép még a legerősebb hitűeket is megingatta és indokolttá tette a kérdést : lehetséges-e ebből a szörnyű pusztulásból valaha is feltámadás? A magyar közlekedés munkásai azonban nem voltak kishitűek : a kétkedőknek és borúlátóknak tettekkel válaszoltak. Nem várták be a parancsot, hanem a pusztulás kegyetlenségétől még csak jobban megacélozott akarattal vetették magukat a romokra és ez az akarat rövidesen csodákat művelt. A berozsdásodott kerekek, ha lassan ós akadozva is, de megindultak, a halottnak hitt szervezetbe visszatért az élet, az első — de legnehezebb — lépés megtörtént : a közlekedés tengernyi nehézség árán, ezer akadály ellenére is újjáéledt és elfoglalta az őt megillető helyet Magyarország újjáépítésében. Ez az idő már történelmünk egy részévé vált és a hóban, esőben, éhezve és fázva, de munkahelyükön kitartó dolgozók pedig az új Magyarország országépítő és honfoglaló hősei lettek. A kezdet sikereit nemsokára újabb veszély fenyegette : a példátlan iramú infláció, melynek minden szörnyűségét természetesen elsősorban a dolgozók érezték. A pénz romlása, a bérek elértéktelenedése hiába próbálta megtörni a kitűzött céltól fanatizált újjáépítőket. így vált csak lehetségessé a stabilizáció és csakis ennek köszönhetjük, hogy ma már az eddig elért eredményekre hivatkozva tervszerű újjáépítésről beszélhetünk, a legközelebbi évekre reális programot dolgozhatunk ki és a magyar közlekedés teljes talpraállásának idejét a távoli, ködös messzeségből, biztos számítások perspektívájával már érzékelhető közelségbe tudjuk hozni. A közlekedés újjáépítése most új munkaperiódus előtt áll, a gyors és hevenyészett helyreállítás már a múlté, a most kezdődő időszakot a tervszerűség, a racionális, minőségi munka fogja jellemezni, ahogy ezt egyaránt megköveteli gazdasági helyzetünk és az ország munka-és anyagi erejével való észszerű gazdálkodás. Mielőtt azonban a közlekedés munkásai erre az útra lépnek, megállnak egy pillanatra és a jól végzett munka boldog tudatában bemutatják mindazt, amit eddig a romokból alkottak, ugyanakkor pedig az eddigi eredményekre támaszkodva, erejükben és munkakészségükben bízva kijelölik azt az utat is, ahová a következő három évben el akarnak jutni. A romjaiból jobbá, gazdaságosabbá ós tökéletesebbé felépített magytír közlekedés és hírszolgálat a cél és ez az újjászületett közlekedés lesz az új Magyarország lüktető és életetadó vérkeringése, kifogástalanul működő és egészséges idegrendszere. A május elsején megnyíló és a magyar közlekedés valamennyi ágazatát magábafoglaló kiállítás seregszemléje mindazoknak az eredményeknek és céloknak, amelyeket a közlekedésügyi kormányzat és a közlekedés dolgozói eddig megvalósítottak ós jövőre nézve maguk elé célul kitűztek. A változatos színes termek végigvezetnek, több mint két esztendő munkájának gyümölcsei között. Nem múzeumba megyünk, amely az életből már kikopott emlékeket mutat be hűvös tárgyilagossággal, anélkül, hogy a jelen vagy a jövőre nézve konzekvenciát vonjon le és nem várja el ugyanezt látogatóitól sem. Távol áll e kiállítástól a vásárok zajos és rikító hangulata is, mely a jelennek 125