Budapest, 1947. (3. évfolyam)

3. szám - KNOLL ISTVÁN: A fehér autókaraván

MARTHS 15dike 1848 PESTEN. EGY LAP NÉPTÖRTÉNET. FRTA ZERFFI GUSZTÁV. így látta az első krónikás... - 18 -PESTEN. HARTLEBEN K. A. KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN-hatalmú főtisztviselőnek elárulok, keményebb censurai szabályokat kívántak és ujontámadó lapokat szabad szellemük miatt denunciáltak!... megjutalmaztalának. Hej kurucz egy gazdaság volt ám az!.,., Jó hogy végit érte!.. E vég dicső emlékezetű marti us 15-dikén lön előidézve. 1848 MÁRCIUS 15. IRODALMA SZEGÉNY. Az első könyv, amely a nap történelméről beszámol, március második jelében jelent meg. Címe: »Martins 15-dike Pesten. Egy lap néptörténet. Irta Zerffy Gusztáv.« A nyolcadrét alakú nyomtatvány 38 oldalon foglalja össze az eseményeket. (Hartleben Konrad Adolf könyvkereskedése adta ki, Trettner-Károly betűivel.) A belső címlapnak az első szövegoldallal szembenéző felén áll a könyv mottója franciául és magyarul: »Szeressétek egymást és nem fogjátok félni sem a nagyokat, sem a herczegeket, sem a királyokat.« (F. de la Mennais). A munka XI. fejezetre oszlik. Az I—VII. fejezetekben Zerffy a külföldi forradalmi megmozdulásokról számol be és a VIII. fejezetben kezdi a márciusi események leírását. Közli a Nemzeti dalt és a 12 pontot is. Az előző kinyomatásához hozzáfűzi: »Hol a tömeg akar, ott egyesnek engedni kell. A nép előtt mindennek meg kell hajolnia. Zerffy (Hirsch) Gusztáv egyébként a »Der Ungar« szerkesztője volt, majd 1848 április 6-án átvette a »Reform« szerkesztését. A szabadságharc leveretése után külföldre menekült és Dr. Fausti álnéven Ausztria-ellenes leveleket írt az »Allgemeine Zeitungéba. VIII. Mi történt mindkét ülésben, mennyit tettünk, hogy az imént fölsorolt fogyatkozásait statusunknak elhárítsuk, mindjárt meglátandjuk a kéreményből^ mely itt szerkesztetett. — Fölhajnallott martius I5ke. Komor, esős reggel volt. — Az ég gyászt öltött tétlenségünk miatt, de csak azért, hogy nem sokára legfényesb ünnepi kék palástjában díszelegjen. A reformerek' főgyülhelye a Fiiinger kávéháza reggel 9 órakor tele volt ingerülten hullámzó tömeggel — kik között népszónokok elragadó tűzzel emelének szót szabadság és jog mellett, s kik a tömeget arra birták, mikép legelőször is a tanulókat szabadítsák ki, az iskolakényszert döntsék le, a „muszáj* lánczait törjék szét, s az ifjúságot állítsák a mozgalom élére!... A szabadságszomjas sereg Petőfi egy lelkes beszéde után megindult — az egyetembe. — Az együtt volt tanulóság' minden halltermeihe izgatók rohantak be, és fóltüzelék az ifjúságot, ne nyeljék tovább az iskola fojtogató porát, hanem jőjenek velük ki a teltek mezejére, a régohajtott s z abadság, egyenlőség, t e st vérségn e k b ék é s, higgadt törvényes uton az egyesülés' egyszerű.bebizonyult eszköze általi kivivására. Mert ha mindnyájan egy eszmeéri — ki lenne akkor ellenünk?!... »9