Budapest, 1947. (3. évfolyam)

1. szám - GEREVICH LÁSZLÓ: Budavár, egyetlen gótikus városunk

ÜISfülkék a XIV. századból (Üri-u. 32.) 1 In LÜH C CHFLENLLHMH, XIV. ne i;a (YflHua Ypn 32.) XIV century benches (No. 32 Uri-u.) Niches ä siege du XI Vr siécle (32, rue Uri) liven házi kápolnáról emlékezik meg az az oklevél 1412-ből, mely Garai Miklós nádor és testvére. János közötti házelosztásról rendelkezik. A »Szerecsen Nagyház« az Olasz-utca és a Mindszent-utca felé egy-egy háznégyszögből állott, melyet egy udvari szárny kötött össze, mint ez a leírásból kiderül. Az alaprajzi elrendezés tengelye a kapu, melytől jobbra és balra boltozott helyiségek foglaltak helyet ; kamra, raktár és egy kandallós hálószoba egészítette ki a földszinti elrendezést. Hálószobán, kamrán és szobán kívül a nagy ebédlőterem töltötte be az első emeletet. A második emelet legjelentősebb helyisége a kápolna és a festett ebédlőterem volt. Ez és hasonló oklevélleírások alapján a lakóházak helyiségeinek rendeltetését könnyű volt megállapítani. A falról-falra, helyiségről-helyiségre vezetett vizsgálat és feltárás egész sor épület középkori eredetét döntötte el. Tekintsük meg mindjárt azt a Zsigmond-kori palotát az Országház-utca 2. alatt, melynek belsejéből gótikus részleteket szabadítottunk ki. A tágas dongaboltozatos, gótikus kapualjat hármas csoportú ülőfülkék díszítik, baldachinjukat a későgótika legkiérettebb mérműve ékesíti, lóhereívbe szerkesztett kisebb lóhereidomok. Az udvari árkádok csúcsívei és hatalmas félkörívei gazdagon faragott pilléreken nyugszanak. Nagyvonalúság és egyszerűség jellemzi ezt az architektúrát, mely a legszebb magyar udvart öleli körül. A kapualjtól balra fekvő keresztboltozatos helyiség kőbordáit érzéketlenül lefaragták és így megcsonkították a terem összképét, pedig pompásabb lehetett, mint az az egyetlen bordás keresztboltozatú szoba, amelyet az Országház-utca 13. számú házban ismerünk. Erről tanúskodik a boltvállakat tartó hatalmas csúcsív is. Mint a leírásból tudjuk, a nagy ebédlőterem, ahol a reprezentatív díszes ünnepségeket tartották, az emeleten volt. Építészetének sajnos, majdnem minden nyoma elpusztult, de a homlokzat belső gótikus falán karcsún és könnyedén kúsznak és kígyóznak a fekete indák, gallyaikon bíborba érő virágterméssel. Néhány arasznyi fal őrizte meg a korabeli szobafestés ez egyetlen várbeli emlékét. A festésnyomok több szobán vezetnek keresztül és kirajzolódik előttünk a hatalmas méretű festett díszterem, melynek gerendamennyezetét ugyancsak ékes festés díszítette talán a korabeli lovagregények és példázó fabulák fantasztikus mesevilágából, mint az annyi példán látható. A vajdahunyadi vár egyik termének falait például kutyán lovagló vademberből kisarjadó indadíszítés borítja. A természet mesévé stilizálódott és dús tartalmával befonta a középkori embert. A mese és a valóság között nem voltak éles határok. Az ébrenlét és az álom közötti derengés csodálatos légkörében nyernek értelmet a középkori művészet alkotásai.