Budapest, 1946. (2. évfolyam)

2. szám - MORVAY ENDREA: jövő Budapestje

Fórum az új Városházával Форум с новой Городской Управой Forum with the Town Hall La Place Centrale avec le nouvel Hotel de Ville MORVAY ENDRE A JÖVŐ BUDAPESTJE ÖTLETPÁLYÁZAT A KOK SZ ERŰ VÁROSRENDEZÉSRE (II.) A Budapest városfejlesztésére hirdetett ötletpályázaton a huszadik század városának legújabb formáját, az égető városkérdések nagyvonalú megoldását mutatta be Jánosvölgyi Münnich Aladár építész első helyen első díjat nyert, »Négysarkú város« jeligéjű, »Nagy-Budapest újjáépítése« című városfejlesztési programjavaslata. A javaslat a modern városrendezés nagy bemutatója. Témája Nagy-Budapest korszerű felépítése. A főváros életének minden kisebbnagyobb kérdését jól ismerő városrendező a másfélmilliós lakosságúnak elképzelt jövő Nagy-Budapestjét olyan célszerűnek épített, közlekedésileg jól megoldott és egészséges világvárosnak álmodja meg, amilyenek a távoli földrészek legkorszerűbb fiatal metropolisai, ahol a széles utcákkal, zöldterületekkel fellazított City házai, a munkahelyek és a jólgondozott kertes külvárosok családi otthonai között gyorsan, zavartalanul és biztonságosan közlekedik a nép. A pályadíjas terv nagy távlatokba állítja be városunk jövőjét. Merészen nyúl a megoldandó kérdésekhez, hajlékonyan simul az adottságokhoz és kihasználja azt a soha vissza nem térő alkalmat, amit a súlyos háborús kárt szenvedett Budapest kiégett, vagy rombadőlt házai a városfellazításnál nyújthatnak a városrendezőnek. A nagyvárosok fejlesztése és rendezése a legszétágazóbb és legnehezebb tudományok egyike, mert a városrendezőnek nemcsak az építőművészetekhez, a közlekedéshez, a közigazgatáshoz, de a várostudományok sok más ágához is kell értenie. Amit a korszerű várostudomány jónak és szociálisnak elfogad, azt majdnem mind felhasználja Jánosvölgyi Münnich Aladár a telepítéspolitikai elgondolásainál. Tanulmányozza a fél évszázad óta egyre jobban beérő Nagy-Budapest kérdést, a centrálisán épült főváros kirívó hibáit, az elavult közlekedési rendszert, a szűk és áttekinthetetlen úthálózatokat, a romokban heverő utcasorokat és az elpusztult gyárvidékeket. Az eredményekből arra a megállapításra jut, hogy Nagy-Budapestet nem helyreállítani kell, hanem újjáépíteni. Az újjáépítés területi alapjául szolgáló új városszerkezete Nagy-Budapestet mint egységet fogja fel és tizenegy közigazgatási kerületre osztja. A centrálisán fejlődött főváros régi városközpontja, a Belváros tehermente-68