Budapest, 1946. (2. évfolyam)

8. szám - LESTYÁN SÁNDOR: Az elnöki palota

Ha a Közmunkatanács — a pesti utcák és terek keresztapja — akkoriban nemesen, művészien és hozzáértéssel gondolkozik, a Múzeum mögötti utcát Ybl Miklósról kellett volna elneveznie, a párisiak példájára, akik Georges Eugene Haussmann báróról, III. Napoleon építőművészéről és szenátoráról egy egész Boulevarde-t neveztek el. Ám az utca, amit Ybl Miklós épített, továbbra is Ötpacsirta-utca maradt, mígnem felépült benne Esterházy Pál gróf palotája, akkor aztán Esterházy-utca lett. A két elnevezés között hatvannyolc év pergett le a naptár fáján Pest történetében és a karcsú múzeumkerti csemeték, amiket Pollack Mihály kertésze ültetett, tekintélyes fákká terebélyesedtek, úgy, hogy a Kisfaludy Társaság lombjaik alá vitette Kisfaludy Károlynak a múzeum egyik raktárhelyiségében felejtett fehér márványszobrát, ami nemcsak a dalnok, de Ferenczy István, »az első magyar szobrászművész« (ahogy ő magát nevezte) emléke is. Ha a karcsú, görögös nőalak, amint babér ágat nyújt fel a márványoszlop csúcsán merengő Kisfa -ludynak, egy kicsit kikandikál az oszlop mögé, a fák lombjai között : éppen az Esterházy-palotára esik tekintete. * AZ ESTERHÁZY-PALOTA az elnök palotája. Még állványok kendőzik homlokzatát, mintha egy gigászi pók font volna hálót köréje, egy gigászi pók, mely nem hajszálfínom selyemfonalat ereget, hanem fenyőfaoszlopokból és tölgyfapallókból épít gerendavárat. Ez a vár a munka trójai falova. Erről ostromolja a kézműves-sereg az épületet ; az oszlopok és a pallók sűrűjében kőművesek, ácsok, asztalosok, üvegesek, bádogosok, lakatosok és mázolok hada viaskodik a győzelemért. Még néhány hét, talán egy-két nap csupán, s az Esterházy-palota nem lesz többé az utca nevezetessége, elveszti varázsát a környéken, (mint egykor az Öt pacsirtához címzett vendéglő is elveszítette) és átalakított formájában átadja ezt a szerepét a várostörténetben, a pesti házak történetében, az Elnök Palotájának. (Az épületeknek is van gyökere, családfája ; talaja, amiből kinőnek és kutyabőre, ami levéltárakból, könyvtárakból, irattárakból kerül elő.) * PEST VÁROS TANÁCSA 1871 március 9-én tartott ülésén tárgyalta a Közmunkatanácsnak azt az átiratát, mely Esterházy Pál gróf építési tervével foglalkozik. Esterházy Pál »az iránt« folyamodott a Közmunkatanácshoz, hogy a József-külvárosi Ötpacsirtautcában kétemeletes palotát építhessen »Wechselmann Ignác építész kezessége s a házi pénztárnál f. é. 241. naplószám alatt lefizetett 26 frt. díj mellett«. A Közmunkatanács bizonyos feltételekhez kötötte az építési engedélyt Ezek a következők : »A gróf Festetics-féle balfelőli kert-telken, a beépítendő telek mentében elnyúló, földszinti magasságú s a helyzeti rajzban sárga vonallal jelzett kerítő fal, nevezett szomszéd háztulajdonos úr beleegyezésével, úgy szépítési szempontból, mint a telekkönyvileg biztosított ablakszolgalomnak a földszinti helyiségekben való élvezhetése tekintetéből eltávolíttassák, hogy továbbá a Fesztetich- (sic!) féle kert felé a földalatti és földszinti istálló és takarmánykamra helyiségeiből nyittatni tervezett ablakok csak a szomszéd beleegyezésével állíttassanak elő, ellenkezőleg csak vakablakok lévén alkalmazhatók, — nemkülönben, hogy az új épület kapuküszöbe és előtte fektetendő utcakövezet a mérnöki hivatal által aránylagosan és összhangzásban a gróf Fesztetich és gróf Károlyi-féle A Nemzeti Múzeum mögötti épületek (Tervezte és rajzolta Ybl Miklós) Здания за Национальным Музеем (Проект и рисунок Ибль Миклоша) 378