Budapest, 1946. (2. évfolyam)

8. szám - BÜKY JÓZSEF: A pengőtől a forintig

szeresét tették ki az egyhónap előttinek. A heti pénzüzlet is teljesen megszűnt és helyét a napipénz foglalta el, amely elérte az 50%-ot. Egy gyászos пар Július végén az első és második kúriába tartozó bankoknál elhelyezett adópengőbetétállomány elérte a 2 billió milliárd adópengőt. Az államkincstár májusban 112 ezer billió, júniusban pedig 20.047,800.000 billió névértékű kincstárjegyet bocsátott ki, illetve számíttatott le a jegybanknál. Az adópengő adójegyek forgalombahozatala június vége felé rendkívül nagy méreteket ölt. Az összes eladások június 28-ig 733 milliárd adópengőt tettek ki, ami a megfelelő adópengő-jelzőszámon átszámítva 2199 trillió pengőnek felel meg. A pengővaluta történetében gyászos nap volt a július 9.-e. Ekkor jelent meg a Magyar Közlönyben a pénzügyminiszter 2240/1946. Р. M. sz. rendelete, amely szerint a postatakarékpénztári állami és kereskedelmi csekkszámlákon pengőben fennálló követeléseket és takarékbetéteket a mondott naptól kezdődően adópengőben meghatározottnak kell tekinteni. E naptól kezdve postatakarékpénztári csekkbefizetési lapon pénzt küldeni kizárólag adópengőben meghatározva lehet csak. Ez a rendelet a legsúlyosabban érintette a jegybank szabadalmát, mert tulajdonképen a pengőbankjegy abban a pillanatban, amikor ez a rendelet megjelent, megszűnt fizetőeszköz lenni és átvette szerepét az adópengőjegy, mint papírpénz. Ezt a változást a gazdasági élet szó nélkül, 9Őt némi megkönnyebbüléssel vette tudomásul, különösen azután, hogy a pénzjegynyomda is kezdte gyártani az adópengőjegyeket és a kigyártott mennyiséget a Jegybank útján hozták forgalomba. Alig néhány nap alatt a pengőbankjegyet teljesen kiszorította a forgalomból. Sajnos, az infláció ütemét az adópengő is kénytelen volt átvenni és ennek arányában növekedett természetesen az adópengőjegyek mennyisége. Ezidőtől kezdve a Jegybank tulajdonképen csak kezelte az állam által kibocsátott papírpénzt, mert hiszen az már nem volt bankjegy. Míg a Jegybank korábbi kimutatásaiban a bankjegyforgalom szinte ugrásszerűen növekedik, addig, míg a fentiekből láttuk, a július 7-iki kimutatásban az emelkedés az infláció korábbi ütemével mérve, szinte lényegtelen. Ugyanez a helyzet júl. 15.-én, míg a 23.-i kimutatás már közel 50%-os csökkenést mutat. E kimutatás szerint a jegyforgalom 76.047,075.417-83 В pengőről 41,239.566,639.510-95 В pengőre csökkent, ami azt jelenti, hogy egy hét leforgása alatt 34,807.508,781.020-88 В pengő folyt a Bankhoz vissza, óriási számok, érték nélkül. E napon, azaz július 23.-án 1000 adópengő árfolyama 20.000,000.000 В pengő volt, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egész magyar bankjegyforgalom még egy cigaretta vételárát sem fedezte. Ezzel választ adtunk arra a sokakban valószínűleg felmerült kérdésre, hogy mit jelent a bankjegyforgalom a forintvaluta szemszögéből nézve. A válasz egyszerű : semmit. A pillanatnyilag forgalomban levő bankjegyek értéke nem érte el az egy fillért sem. A közönség természetesen gyorsan észrevette, hogy az adópengőjegy értéke rohamosan romlik, ennek hatásaképen az adópengőbetétek felmondásra kerültek. Július 13.-án 947.481 mill adópengő volt a takarékbetétek összege, ami 20.-ára 472.827 mill adópengőre zsugorodott. Ezek a számok nem is fejezik ki a betételvonási törekvés nagyságát, mert a betétek összege csak aszerint csökkenhetett, ahogyan a Nemzeti Bank a pénzintézetek részére a »K« zsírószámlájukról igényelt összegeket engedélyezte ; amely korlátozásnak egyrészt nyomdatechnikai, másrészt hitelpolitikai okai voltak. Felszabadult betétek az újabb és újabb kibocsátású adópengőjegyek tömegével egyrészt az árupiacon, másrészt az illegális valutapiacra zúdultak, ahol félelmetes áremelkedéseket okoztak. Július 15.-én az adópengőjegy-forgalom elérte a 15,646.410,840.000 pengőt, ugyanakkor 1000 adópengő = 13,500.000 В pengővel, ennek azonban már csak akadémikus jelentősége volt. Ugyanakkor a $ hiv. kurzusa 242.300 adópengő, míg a zúg $ kurzusa 29,318.000 adópengőnek felel meg. Júl. 23.-án 174,857.240,460.000 az adójegyforgalom, amely összeg zugkurzuson számítva 579.500 dollárnak felel meg. Ez az állapot július 29.-ig tartott, amikor megállapították az adópengőjegy forinthoz viszonyított átszámítási kulcsát, amely szerint 200 millió adópengő = 1 forinttal. Ez a rendelkezés tulaj donképen stabilizálta az adópengőt a forint terhére, illetve e napon lépett életbe valójában a forintvaluta. Ezzel végetért a pengő tragédiája, lezárult az infláció. Foglaljuk össze röviden történetét, vonjuk le tanulságait, hogy soha többé országunk gazdasági életét ilyen katasztrófa ne fenyegethesse. 275