Budapest, 1946. (2. évfolyam)

7. szám - TÖRÖK MIKLÓS: Az ólombetűk hadserege

TÖRÖK MIKLÓS AZ ÓLOMBETŰK HADSEREGE Magyarország Ebből Budapest Budapest KÖNYVNAPRA EGY MAINZI NYOMTATÓMŰHELYBŐL szerényen indultak el a középkor alkonyán az ólombetűk, hogy ma már emberek millióit mozgassák meg és nemzetek életét irányítsák szinte megdöbbentő hatalommal. Gutenberg (Gensfleiseh) János — a könyvnyomtatás atyja — és kortársai megteremtették a mozgatható betűt s ezzel kiemelve statikus állapotából a könyvnyomtatást, elindították a dinamikus fejlődés útján. A könyvnyomtatás felfedezése előtti korokban is igyekeztek rögzíteni az emberi szellem termékeit, de a gondolatot őrző anyag és a sokszorosító eljárások nem voltak még alkalmasak arra, hogy ezek az írásművek a népek széles rétegeihez is eljussanak. A kéziratok másolása hosszú időt vett igénybe, ami a művet költségessé tette. A legfeljebb néhány példányban készült kéziratok jobbára elpusztultak a történelem viharaiban. A humanizmus ébresztette fel az ember kultúrszomját s ez kitermelte mint szükségletet a könyvnyomtatást. Az egyenként is használható betűk hódításának tanuja maga az újkori történelem. A szedés-nyomás teremtette meg a korszerű nyomdát, a nyomda a nagy példányszámban is előállítható sajtóterméket. A könyvek piacot kerestek, megindult a kiadói vállalkozás és a könyvkereskedelem. A mai kor mindent mérlegelő embere azonban nem elégszik meg közhelyekkel és számokból, adatokból akarja megszerezni ismereteit és levonni következtetéseit. Kérdés, hogy a szellemi birodalom területén hol tudja a statisztika felmérni a betűsereg hódítását? A vizsgálandó kultúrközésségen belül megfigyelés körébe vonhatja mindazokat az intézményeket, melyek berendezéseikkel és produktumaikkal az általános műveltség színvonalát elsősorban képviselik. Szem előtt kell azonban tartani mindenkor azt is. hogy a szám legtöbbször csak a mennyiség kifejezője és a minőségre magunknak kell következtetnünk. Világítson rá a sok közül most néhány kiragadott szám arra, hogy milyen pályát futott be a hódító betűsereg Magyarország fővárosában és egészítse ki a képet nagyobb áttekintés kedvéért még néhány országos és néhány külföldi adat is. Betűöntődékben születik a betű s a sarba szedett betűk segítségével a nyomtatott írásmű : a könyv vagy a hírlap. Kiadók juttatják ezeket a könyvkereskedőkhöz vagy lapárusokhoz s itt vásárolja meg a közönség azt a sajtóterméket, ami éppen érdeklődésének megfelel. A könyvek használatra alkalmas rendezett gyűjteményei a könyvtárak s ezek őrzik meg egy közösség vagy nemzet írásművekbe rögzített kultúrkincseit. A könyvnyomtatás első három századában legtöbbször a nyomdászok maguk a betűöntők, esetleg könyvkötők és termékeik eladói is. Legnagyobb szedőgépeink (linotype, monotype) is maguk öntik a betűiket (Budapesten 25 betűöntődé volt 1943-ban), nyomdai műintézeteink pedig a nyomdászat mesterségének és művészetének már minden ágát alkalmazzák falaik között. Eljutottunk tehát odáig, hogy a mai sajtó kivitelezés és gyorsaság tekintetében, modern gépeivel lűhetetlen teljesítményt tud felmutatni, de n nyomtatás tulajdonképpeni alapja, az ólombetíí lényegében nem változott. MAGYARORSZÁGON LEGELŐSZÖR Budán próbálkozott 1472-ben Hesz András nyomdaalapítással, de a magyar nyomdászat tulajdonképpen csak 1534-ben indult útjára (Honterus, Brassó). Az első Pest-városi nyomda tulajdonosa Heptner János György, mások szerint Kitzenberger Ferenc Antal az 1750-es években. Buda második nyomdásza (1724) Landerer János Sebestyén, a híres Landerer-dinasztia alapítója. A mai Egyetemi Nyomda őse az 1797-ben Budára telepített nagyszombati officina, melynek eredete 1577-ig nyúlik vissza. 1817-ből Trattner János nyomdász hagy reánk leírást a működő nyomdákról. Ebben az évben 38 nyomda, 5 korrektor, 101 szedő és 140 nyomó volt Magyarországon; Erdélylyel és Horvátországgal együtt 50 nyomda. Világítsa meg néhány adat a nyomdaipar fejlődését a magyar szabadságharc évétől napjainkig : ,, Magyar- _ , , Bp. Magyarorsz. Év Budapest . orezai: százalékában 1848 70 5 7-1 1866 105 17 16-2 1888 363 70 19-3 1913 1.217 279 22 9 1922 600 268 44-7 1935 723 336 46-5 1943 1.044 324 31 0 шт Ё • 19 4 6