Budapest, 1946. (2. évfolyam)

7. szám - MÁNDY IVÁN: Polgárok (Elbeszélés)

A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM V/J ÉRTÉKE, <_)zép görög vázahoz jutott a Szépművészeti Múzeum antik-gyűjteménye. Dr. Moravcsik Gyuláné ajándékozta a deportálások során eltűnt műgyűjtő. Fleissig József és felesége emlékezetének megörökítésére. A 33 cm magas, jóformájú edény attikai amphora. A restaurátor keze tökéletesen állította össze darabjaiból. Az edény hasát festője két, felül pálmalevelekből és lótuszvirágokból ügyesen összefonott szalaggal, három oldalán vonalkerettel zárt képpel díszítette. Az egyik kép középpontjában Dionysos áll ünnepi, díszes, rozettákkal mintázott ruhában, jobbjában két lehajló borostyán ág, baljában rhython, a mi »bujdosó poharunk« antik őse. Fején levélkoszorú. Kétoldalt szatyroszok járják a »bor-istene« körül vad szökellésekkel táncukat, melynek önfeledt szenvedélyességét a mester jól érezteti velünk a lábak és karok rajzában. A másik képen négyesfogat áll velünk szemben. A festő mindent szemben ábrázol, csak a lovak és a kocsis fordítják oldalra fejüket. Tisztán látjuk a szekér rajzát a rajta álló kocsissal. Figyelemreméltó a lovak jól rajzolt, finom, kis feje, mely jellemzője az e korbeli attikai lófajtának. A kocsis a feléje szálló madárra (sas?) tekint, talán a kocsiversenyen aratott győzelemnek шт Ё •