Budapest, 1946. (2. évfolyam)

6. szám - NÁDLER HERBERT: Az Állatkert pusztulása

1946 TAVASZÁN végigsétáltunk az Állatkerten és a Budapest ostroma okozta romokat és hiányokat látva, emlékezetünkbe idézzük a kert távolabbi és közelebbi múltját, megépülésének körülményeit és fokozatos fejlődésének történetét, megelevenednek előttünk hirtelen pusztulásának mozzanatai az ostrom ideje alatt és ráeszmélünk újjáépítésének nagy feladatára. A székesfővárosi Állatkert újjáépítésének feladata immár harmadízben válik az intézmény történetében időszerűvé. Elsőízben néhai Lendl Adolf dr., a tudós állatbúvár kiváló munkatársaival 1907-ben kezdte meg az egykori Állat- és Növényhonosító Részvénytársaságtól a székesfőváros tulajdonába került Állatkertet régi helyén, a világhíres Hagenbeck akkor még legkorszerűbb hamburgi mintájára újjáépíteni. Abban a formájában, ahogyan 1912-ben elkészült és a közönség számára megnyílt, maradt meg aztán csaknem változatlanul 1930-ig. Az újjáépítés második korszaka 1930-tól 1943-ig tartott egyhuzamban. Ezalatt a tizennégy év alatt a szakemberek addig szerzett tapasztalatai és általában az állattani megfigyelések és megállapítások alapján, a tudomány fejlődésének megfelelően, Állatkertünk legtöbb épülete és állati férőhelye minden berendezésével gyökeresen átalakult, sőt, korszerű új állatházakat, kifutókat, ketreceket, röpdeket és medencéket építettünk. Erről az alkotó murkánkról részletes beszámolót kezdtem írni »A Természet« című havi folyóiratunk 1944-es évfolyamában. Ez a cikksorozatom 1944 december havában, sajnos, félbeszakadt ; nem folytathattam, egyrészt, mert az Állatkert hivatalos lapja azóta nem jelenhetett meg, másrészt, mert az ebből a beszámolóból nem nélkülözhető, szemléltető, immár pótolhatatlan fényképek az ostrom alatt elpusztultak. Ezért emlékeztetésképen hadd vázoljam ezúttal csak röviden az evek során létesült nagyobbszabású, fontosabb átalakításainkat és újításainkat. 1930 : A madárház belső berendezésének lényeges megváltoztatásával egy sor társas röpde. 1931 : A nagysziklába épített oroszlánketrecek betonpadozatának pótlása vastag tölgyfapadlóval és a tigrisházból átvezetett központi fűtés fűtőtesteinek felszerelése a ketrecek padlója alá. A ven-NÁDLERHERBERT \i állatkert pusztulása Hajnal János rajzaival deglő áttelepítése a nagyszikla keleti oldaláról nyugati oldalára. A vendéglő helyén a zebrák és afrikai antilópok istállója az árokfallal korszerűen hozzákerekített nagy társas kifutóval. A lebontott régi baromfiketrecek helyén a kisebb ragadozómadarak röpdéi. 1932 : A megszüntetett régi baromfiudvar helyén a díszrécék és kisebb libafajok két részre osztott társas udvara és úszómedencéje. A tigrisház és vidrató között egy sor új kutyakerítés a megfelelő házikókkal. Az akváriumban korszerű új szűrőberendezés. A vízilovak udvarán új, tágas úszómedence. 1933 : A vastagbőrűek házában a vízilovak megnagyobbított belső fürdőmedencéje és felülről világító két nagy mennyezetablak. A régi kutyakerítések helyén nyolc kerítés a hozzávaló fészerekkel a juhfajták számára. A bagolyvár déli falai alatt az őzek, a majomháztól nyugatra pedig a dámvad két kerítése és fészere. Az akváriumban a betonba ékelt összes üvegfalak átszerelése vaskeretekre, az előtérben két új ajtó a kezelőfolyosóra és a csarnokban három új tengerivízű medence. 1934 : A pálmaház félkupolás csarnokában krokodilus-terrárium a vizet és levegőt megmelegítő fűtőberendezéssel. A nagytó keleti partján kőfallal határolt sétány, átalakított zenekari emelvény és megnagyobbított vendéglő- és hangversenyterület. Az akváriumban új légszivattyú a hozzávaló csőhálózattal és a kezelőhelyiségben két betonkád és egy csempézett kád. 1935 : A nagytó körül vashuzalhálóból kerítés. Az átalakított fácánház új röpdéi. A sasok és keselyűk nagy röpdéjének új vashuzalhálója. Az akváriumban öt kezelő- és szoktatókád és a déli kezelőfolyosó fölé egy sor mennyezetablak. 1936 : A csaknem minden részében átalakított, megjavított, délkeleti oldalán tágas külső és belső ketrecekkel megtoldott, északkeleti oldalán nagy üvegtetős csarnokkal megbővített majomház. Lóistálló a gazdasági udvarban. A kisszikla átalakított és megtoldott déli oldalán a muflonok szabad tanyája. Az akvárium északi oldalán felülvilágító, ablakokkal. A gyermekjátszótéren tornaszerek. 1937 : Á kisszikla nyugati oldalán épült pingvintó a hozzávaló fészekodukkal és tengerihalat tároló és hűtő betonépítménnyel. Vízátvezető csatorna a fókák medencéjéből a nagytóba. A nagyszikla átalakított és sziklafalakkal megbővített délkeleti oldalán a sörénvesjuhok szabad kifutója. Az akváriumban a tengervíz előszűrő berendezése és átalakított édesvízi medencék. 1938 : A díszrécék udvara mellett a talegalla-tyúkok röpdéje. A nagytó kikövezett partja. A kistó betonfeneke. Az átalakított nilgau-istálló. Az akváriumban a tengervíz korszerű felső csőhálózata és az átalakított tengerivízű medencék. 1939 : A nilgauház átalakított és megbővített kifutói. A struccház új kerítései. A kis ragadozómadarak teleltető épülete. Az akváriumban a tengerivizet elvezető csatorna. 1940 : A kocsiszín és illemhely épülete a nilgauház mellett. 1941 : Az 1936-ban épült megbővített lóistálló. A zebrák és afrikai antilópok 1931-ben épült meghosszabbított istállója. A szarvasok megváltoztatott beosztású új kerítései. A juhok átalakított kerítései a kistermetű szarvasfélék és őzek számára. 1942 : A zebrák és antilópok szabad kifutója két oldalán megtoldott kerítés. A nagyszikla keleti oldalán a sziklafalak átalakításával új férőhely az indiai tharkecskék számára (anyaghiány miatt, sajnos, félbemaradt építkezés). 1943 : A vastagbőrűek háza szomszédságában a közönség íij bejárati kapuja és mellette kétoldalt pénztárépületek. A folytatólag átalakított fácánház. 1944 : A háború okozta nagy anyaghiány miatt építkezéseinket nem folytathattuk. Amit az újjáépítésnek ebben a második szakában, másfél évtized alatt alkottunk, annak nagy részét az 1945 tavaszán végetért világháborúnak fővárosunk területén lezajlott felvonása, más szóval »Budapest ostroma« elpusztította. Ennek a pusztulásnak elszomorító emlékét akarom ezúttal nagy vonásokkal vázolni, hogy megörökítést érdemlő egyes részletei ne merüljenek egészen a feledés homályába, mialatt a fővárosnak ez, az ostromot megelőző időben virágzó kultúrintézménye harmadízben épül újjá. AZ ELSŐ SÚLYOS CSAPÁS az 1944 szeptember 14-ére virradó éjjel ért bennünket. Három akna esett az Állatkert területére. Az egyik a sasok és keselyűk nagy röpdéje mellé hullott és romba-218