Budapest, 1946. (2. évfolyam)

6. szám - LESTYÁN SÁNDOR: Az egyetem-utcai Károlyi-palota történelmi emlékei

(A szabadságharc elbukása után a hintóért szenvedett fogságot Károlyi György, ezért a »bűnéért« kellett külön 150.000 forint bírságot fizetnie a császári kincstárnak.) Pest-Buda nem örvendezhetett sokáig a felszabadulásnak. Haynau serege 1849 július 13-án bevonult a városba. A hatóság ezen a napon, este, értesítést küldött a palotába, hogy a grófhoz senkit nem szállásolnak be, mert a lakosztályokat I. Ferenc József számára tartják fenn, ha Pestre akarna jönni. Nem így történt. Négy nappal később — július 17-én — az épület Haynau főhadiszállása lett. Két százados és három szállásmester foglalta le a palotát a bresciai hiéna számára; csupán a grófné szobáit hagyták meg. Július 19-én jelent meg Haynauaz épületben, Ságodi alpolgármester kíséretében. Úgy rendezkedett be, mint aki soha többé nem távozik onnan. Korlátlanul rendelkezett a helyiségekkel, a bútorokkal. Dolgozószobája, íróasztala a rémuralom központja lett. Saját palotájába idéztette be az Újépület börtönéből a ház urát, a fogoly Károlyi György grófot. Nvilván valami »nagyszerűt«, valami »rendkívül szellemeset« látott ebben, holott nem volt más, mint alantas, kegyetlen bosszúvágy. Haynaut a palota személyzete kerülte. Bártfay László naplójában feljegyezte, hogy egyetlen egyszer ütközött bele a lépcsőházban, egyébként csak az ablakból figyelte. 1849 december 18-án ezt írta Bártfay: »Szokott reggeli hideg fürdése után a kertbe ment, hol dobogva szaladgál, hol maga, hol meghittjeivel, naponként 7 óra tájban és melegszik«. 1850 február 1-én Haynau nagy táncmulatságot rendezett a palotában. Március 30-án Bécsbe rendelték. Ott volt május 9-ig. Mikor visszatért, száz ágyúlövés fogadta, de az íróasztalán ettől kezdve nem születtek halálos ítéletek. Megszelídült, az udvar elejtette, kiesett a császár kegyéből és július 18-án reggel elhagyta az Egyetem-utcai épületet ... Emlékezetes látogatója nem is akadt a Károlyipalotának 1881 májusáig, amikor is az akkori walesi herceg vendégeskedett annak a Károlyi Gyula grófnak az asztalánál, akit Wesselényi Miklós kiskorában a karjába emelt. Akiegyezés és az ezredéves ünnepségek közötti időre esik (1883) gróf Károlyi Gyula bálja az udvar tiszteletére. A légkör megváltozott. A ferenejózsefi világ évtizedei rohamlépésben viszik a nemzetet a romlás felé, szinte észrevétlenül süllyed az öntudat és a szabadságeszmék hagyománya ; a nép felemelését célzó gondolatok semmivé válnak, mígnem a vesztett háború után az Egyetem-utcai palota falai között — ahol már Károlyi Mihály a házigazda — kibimbózik az őszirózsás forradalom gondolata és megszületik a második magyar köztársaság. Annak a Károlyi Györgynek az utóda, aki Kossuth Lajos elébe küldte négyesfogatát, annak a Batthyány Lajosnak az utóda, akit innen vittek a golgotás halálba, elvbarátaikkal együtt megalakítják a Nemzeti Tanácsot. Itt épül ki az új magyar élet alapja, majd itt írja alá Károlyi Mihály emlékezetes nyilatkozatát : »Átadom a hatalmat Magyarország népei proletáriátusának«. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS, amit Budapest székesfőváros közönsége mint vevő kötött a gróf Károlyi György-féle I. számú hitbizomány gondnokával (gróf Cziráky Józseffel) mint eladóval, tíz pontból áll. Az 1. pont szerint eladó igény- és teher-Aí íróasztal, melynél The writing table at Haynau dolgozott which Haynau worked Рабочий стол Bureau de travail Гайау de Haynau mentesen eladja, vevő pedig igény- és tehermentesen megvásárolja a gróf Károlyi György által alapított I. számú hitbizományhoz tartozó ingatlanokat »összes tartozékaikkal együtt«. E vagyontömeg gerince az Egyetem-utcai palota, ám a benne levő díszes kivitelű kandallók, keretekkel falbaerősített tükrök és a könyvtárteremben körülfutó erkélyes könyvszekrények, mint a lakberendezéshez tartozó műbecsű ingóságok »az adásvételnek nem tárgyai«. A szerződés 2. pontja a vételárat 5 millió pengőben határozza meg. A 3. pont szerint a vevő 1929 január 1-én lép az ingatlan tényleges birtokába. 1928 november 14-én kelt a szerződés, melynek érvényessége és joghatálya elé nem gördült akadály. A kormányzat megértette a főváros szándékát, hogy t. i. szüksége van a már régen tervbevett Képtárhelyiségre, a főváros kifizette a vételárat és a Képtár berendezkedett az épületben, ahol tizenöt év óta sűrűn rendezte (és állandóan rendezi) kiállításait. »1848 és 1919 elbukhatott, de 1945 nem bukhat el soha!« — mondotta a száműzetésből hazatért, aki Ries István igazságügyminisztertől és Kővágó József polgármestertől jelképesen átvette a palotát. Hozzáfűzte, hogy legyen az épület tovbbra is a magyar szabadságeszmék, a magyar nép felemeléséért folytatott harc fellegvára. így marad hű múltjához, így szolgálhatja ifjú demokráciánk jövőjét. A felszabadító ostromban itt-ott megtépázott palota kevés számú kulturális épületeink egyik legbecsesebbje, s egyik legértékesebb közgyűjteményünket őrzi falai között. Régi kertjében, ahol Haynau »dobogva szaladgált« téli reggeleken : most gyermekek játszanak. Nyilvános kert lett a város kezelésében. Udvarán a Fővárosi Hangversenyzenekar rendezi tavasztól őszig koncertjeit. A főváros nemzeti kultúránk szolgálatába állította az Egyetemutcai épületet. Szebben, méltóbban nem szolgálhatja a jövőt, mint azzal, ha megmarad jelenlegi hivatásában. Régi palotákba, öreg kastélyokba, omladozó várakba hazajárnak a kísértetek. Jó és rossz lelkek, a mult árnyai. Az Egyetem-utcai ódon ház kísértetei csupa szépet és jót látnak maguk körül, ha éjfélt üt az óra : kultúrát, művészetet. 215