Budapest, 1946. (2. évfolyam)

6. szám - A BORÍTÓLAPON HAJNAL JÁNOS VÍZ FESTMÉNYE NÁDLER HERBERT СIККÉHEZ

többször beszámoltunk arról, hogy mint éled újjá fővárosunk a női divat terén és foglalja el régi, előkelő helyét Európa nagy divat• városai között. Valóban meglepő és valósággal szemünk előtt történik, hogy az alig több mint egy éves felszabadulás óta mint nyeri vissza a romokban heverő főváros régi képét, mint tűnnek el fokoza'osan az ostrom okozta sebek és örömmel látjuk, hogy hölgyeink is hová jutottak az egy év előtti mackónadrágos. viharkabátos »ostromöltözék« után. A tavaszi virágokkal együtt színes lett az utca hölgyeink szebbnél szebb, könnyű anyagból készült ruháitól. Hölgyeink ismét olyan elegánsak, mint akkor, amikor még bőven volt ruhaanyag. Szalonjaink az anyaghiányt és egyéb nehézségeket a forma és vonalvezetés szépségével és ötletességével igyekeznek ellensúlyozni. Ezen a téren a nagyközönség körében is egyre népszerűbb lesz a színházi körökben már elismert, fiatal divattervezőnk, Szita József, aki külföldi tapasztalatai, rutinja és ízlése segítségével nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Budapest lassanként ismét Európa legdivatosabb fővárosai közé fog tartozni. A Szita-szalón fenti modelljén egyszerűbb anyag mellett is remek vonalvezetés is ízlés tükröződik. Nem lényegtelen az sem, hogy árai lehetővé teszik, hogy hölgyeink közül bárki felkeresse Irányi-utca 27. sz. alatti divatszalonját. Várkonyi László