Budapest, 1945. (1. évfolyam)

2. szám - SZIMÉLY KÁROLY: Újjáépítés, városrendezés

BUDAPEST A FOLYAMI HAJÓZ AS FONTOS KIKÖTŐJE. ES A DUNAVÖLGY Kö£PONT/£> később kisebb-nagyobb város keletkezik. Példaképen utalunk az alföld peremén keletkezett városainkra, vagy a felvidéki bányavárosokra. A térképre pillantva azonnal szembetűnővé válik, hogy Budapestet a fenti föltételek halmozódása hozta létre és tette naggyá. Egy gazdaságilag összefüggő és egymásra utalt terület súlypontjában, fő kereskedelmi útvonalak metsződésében, a Dunavölgy legjelentősebb részén, a Duna egyik legjobban fekvő átkelő helyénél, a hegyvidék és síkság határán, kelet és nyugat érintkező pontján keletkezett Budapest. Mint ismeretes, az ősi átkelőhelyen már a római korban is keletkezett város : Aquincum, amely a Dunántúlon átvezető hadiutat védte a pesti oldalon létesített hídfőállás : Transaquincum táborhellyel együtt. De ugyanakkor a mai Tabán és Belváros helyén épített római castrumok biztosították az alsó átkelési helyet is. Később az óbudai átkelés elvesztette jelentőségét a Duna békásmegyeri fattyúágának keletkezése folytán és a középkorban már az alsó rév jutott szerephez. A rév fölött az Alföld felőli oldalon, a Tabán helyén lévő régi településsel szem-62 ben levő platón, amely kiemelkedve a Duna árteréből, viszonylag a legbiztosabb védelmet nyújtotta, telepedtek le a révészek, kereskedők, molnárok és általában akik az áruk átszállításával foglalkoztak. Ezen a tömbön, a mai belváros területén, amelynek nagy része az 1838-as árvíz idején is mentes maradt a pusztító ártól, épült fel Pest. Eleinte csak a belvárosnak körülbelül a mai Ferencrendiek-terétől északra fekvő felén és csak jóval később terjedt ki a mai belsőkörutak által határolt területre. A budai települések. Buda vára és különösen Pest csak akkor lendültek fel, amikor a magyar medence és a vele összefüggő területek a középkorban olyan kulturális emelkedést értek el, hogy gazdasági életük intenzívebben kialakult. A török hódoltság alatti visszaesés után, amikor a politikai elzártság nyugat felé megszűnt, továbbá a technika előrehaladása végre teljesen érvényesülni engedte Pest-Buda helyzeti energiáit. Most már Pest-Buda az egész Dunamedence természetes központja, iparának és főleg közlekedésének gócpontja. Lassan vetélytársává válik a régebben politikai súlyával ránehezedő Bécsnek és az első világháború után, dacára érdekterülete politikai széttagolásának, Közép-Európa egyik legjobban fejlődő városa lesz, amely mind nagyobb területet von gazdasági érdekszférájába. A városnak már nem a budai dombos része gyarapodik elsősorban, hanem a pesti és kelenföldi síkságot lepi el az élet. Ugyanakkor a város közigazgatási határain kívül, de szorosan a határokhoz zárkózva új települések keletkeznek, mint Újpest, Rákospalota, Pestszenterzsébet, Kispest stb., egyesítve az olcsóbb vidéki élet előnyeit a közeli nagyváros kulturális és munkapiaci lehetőségeinek kiaknázásával. A peremvárosok feltűnése, a nagyvárasok egyik jellegzetessége. A fejlődés során tehát Budapest túlnőtt határain, ami újabban már többféle vonatkozásban (közellátás, rendőrség, villamosközlekedés stb.) kifejezést is nyert. Ezzel eljutottunk Nagy-Budapest fogalmához, ami városrendezési szempontból azt jelenti, hogy úgy közlekedési, mint telepítési szempontból egy nagyobb egység problémáit kell megoldanunk és a jövőre kiható terveket ilyen elgondolásba kell beillesztenünk. A központos elhelyeződésen, a vásárhely jellegen és az ezzel kapcsolatos kereskedelmi és ipari tömörülésen kívül Budapestnek még két olyan adottsága van, amely döntő az újjáépítéssel kapcsolatos városrendezési tervek készítésénél. Ezek a gyógyforrások, gyógyfürdők és a város szép természeti fekvése. Mindkettő idegenforgalmunk alapja. Az idegenforgalom békeidőkben is elsőrendű tényezője az ország valutáris biztonságának, ezért az újjáépítés egyik lényeges feladata a fürdők újbóli megépítésén kívül a gyógyfürdők kérdésének egységes megoldása, valamint megfelelő parkterület és a külföldi igényeket is teljes mértékben kielégítő gyógyszállók létesítése, nemkülönben a természeti szépségek és Budapest vonzó jellegzetességeinek városépítészeti hangsúlyozása. Az újjáépítésnek tehát a romokból nein csak felépítenie kell Budapestet, hanem fővárosunk természeti adottságainak megfelelően biztosítania kell jövőbeli fejlődését is. Mindezt egybekapcsolva egy olyan Nagy-Budapest viszonylatában kidolgozott települési és lakásépítési program kezdeményezésével, amely korszerű, egészséges otthont teremt a nagyváros minden lakójának.