Budapest, 1945. (1. évfolyam)

1. szám - BÁNRÉVY GYÖRGY: A Népszínház alapítása

BÁNKÉVÁ GYÖRGY A NÉPSZÍNHÁZ ALAPÍTÁSA Apáink közül, mint kortársak, még sokan mesélhet. nek az 1908-ban megszűnt és most alapításának hetvenedik évfordulójához érkezett Népszínház fennállá-i sának utolsó szakaszáról. Alapításáról és születéséről viszont a Budapest székesfőváros levéltárában őrzött népszínházi bizottsági, továbbá pesti XII. 556/1859., VI. 643/1871. és VII. 349/1874. jelzésű iratok, egykorú hírlapi cikkek és egy kortárs: Verő György: »A Népszínház Budapest színi életében« című munkájának színes fejezetei nyújtanak átfogó képet. A Népszínházat több indító ok hozta létre. Az indítvány, melyet 1871-ben terjesztettek Pest város közgyűlése elé, mely a még 1869-ben tett, de meghiusult első kísérletek után a Népszínház ügyében az első és döntő történeti jelentőségű mozzanat, töb; bek között ezeket mondja: ». . .legfőbb kincsünk t. i. nemzetiségünknek és édes magyar nyelvünknek fentartására, művelésére és terjesztésére, valamint annak a főváros magyar érzelmű, de idegenajkú polgárai általi megtanulására, nemkülönben a honszeretet és hazafiság fejlesztésére a legbiztosabb és leggyorsabban czélhoz vezető eszköz a helyesen vezetett magyar népszínház leend, mely ilymódon az ország fővárosának a nép minden rétegeiben magyar jellegűvé tételére a leghatalmasabb tényező. . .« A nemzetiségpolitikai szempont mellett a Népszínház életrehívásában művészi és szociális indokok is szerepet játszottak. A magasabbrendű színpadi műfajok, mint a tragédia, magasabb vígjáték és opera mellett egyre nagyobb tért hódítottak és szükségletet jelentettek az alsóbb műfajok. A bohózat, látványosság és operett behatolt a Nemzeti Színház játékrendjébe, a közönség megkövetelte, viszont sehogysem illett az ország első színpadára : más érvényesülési területet kellett számukra biztosítani. Csak egy magyar népszínház nyújthatott megfelelő otthont. A művészi indokkal összefüggésben jelentkezett a szociális meggondolás is. Nyíltan kifejezi ezt a Pest városi Tanácsnak 1875 szeptember 22-én a közgyűlés elé terjesztett indítványában foglalt megállapítás: »A nemzeti nyelv kifejlesztése s ennek a polgárság közti megkedveltetése és elsajátítása iránti .... czélnak előmozdítására egyideig hathatós tényezőként szolgált a Magyar Nemzeti Színház, azon időig t. i. míg annak előadásai a drámai színészetre fektetvén , a fősúlyt, abban a belépti árak a városi közönség anyagi erejéhez képest szabattak meg ; később azonban, midőn ezen nemzeti intézetben a magyar drámai színészet hátrányára az operai dalművészet mindinkább nagyobb tért foglalt, ennek költségessége miatt a belépti árak oly magasra lettek felszöktetve, hogy. . . éppen azon néposztály, mely a magyar színészet nyújtotta szellemi táplálékot leginkább szükj ségelte, korlátoltabb vagyoni helyzete miatt ezt nélkülözni kényszerült. Ezen súlyosan érzett állapot és a nemzeti nyelvnek a polgárság közti továbbterjesztésének szüksége szülte meg Pest városában egy népszínház felépítési kérdésének eszméjét, mely eszme ? köztudomás szerint a közvéleménvnek hű kifejezése volt.« Ennek a közvéleménynek ad hangot 1871 október II-érői keltezett és Pest városa közgvűlésén ugvanazon hónap 18-án tárgyalt indítványában Steiger Gyula ügyvéd, »Pest városi képviselő« (törvényhatósági bizottsági tag), amikor azt javasolja, hogy »mondja ki a tekintetes közgyűlés, hogy . . . egy magyar népszínház fölállítására alkalmas telket ingyen fölajánl, és a főpolgármester elnöklete alatt kiküld egy 12 tagú »népszínházi bizottságot.« Az építendő Népszínház céljára először a Herminateret — ahol ma az Operaház áll — szemelték ki. A közgyűlés 1872 január 24-i ülésében 2862. szám alatt gyakorlatban is foganatosíthatta a teleknek addig csak elvben történt ingyenes felajánlását, de arra az esetre fenntartotta Pest város közönségének tulajdonjogát, ha a színház »bármi más czélra fordíttatnék, mint a magyar nemzeti nyelv és művelődés terjesztésére.« Most már rövidesen alapszabályokkal ellátva megalakul a Pesti magyar népszínházat alapító társulat, mely alapító, segélyező és adakozó tagokból áll. A végleges megalakulás feltétele 200 alapítvány aláírása volt. A vállalkozás ilyen formában nem vezetett eredményre, mert az 1872 április 8-án kibocsátott adakozási felhívások kevés eredménnyel jártak. Döntést csak a következő év hozott és akkor a kérdéssel kapcsolatban lehetővé vált egy másik fontos kérdés megoldása is. A Nemzeti Színházban egymással vetélkedő dráma és dalmű elválasztása létkérdéssé vált. A kormány éppen ezért felszólította 1873 márciusában a Fővárosi Közmunkák Tanácsát : tegyen I A Népszínházi Bizottmány aláíróinuk egy része Some signers of the People s Theatre Commitee Подписи основателей театра Les signataires du Comité du Theatre du Peuple 35