Budapest, 1945. (1. évfolyam)

1. szám - GEREVICH LÁSZLÓ: Középkori városkép a romok között

Tárnok-utca 14. Középkori homlokzat 14, Tárnok-str. Middle-age frontal. Средневековый Фасад 14, rue Tárnok : facade médiévale. Tárnok-utca 10. Török hárem ablaka 10, Tárnok-str., \\ indow of a turkish hárem Окно турецкого гарема 10, rue Tárnok : croisée d'un harem turc keny keresztutca húzódott-e, vagy a régi Szombathely-piac (Bécsikapu-tér) kezdete volt. Az előbbi épület, amely a középkori Zsidó-utcában feküdt, különben is érdekes: kapualjának hatalmas középkori kőívével és befalazott árkádos átvágásaival, melyek eredetileg csarnokszerűek lehettek. Az újabb topográfiai kutatás azt hitte, hogy a Tárnok- és az Űriutca háztömbje helyén a középkori Szt. György-tértől (Dísz-tér) egészen a Balta-közig, csak árusok sátrai és bódék állottak, holott a most látható háztömb több háza falának középkori eredetéről kétséget kizáróan meggyőződhetünk. Az Úri-, Országház- és Fortuna-utcák házai (középkorban Mindszent-, Olasz- és Szt. Pál-nak nevezett utcák) őrizték meg legépebben középkori jellegüket. A falak analízise alapján készülő műszaki felmérések megvilágítják a Vár középkori házainak szerkezetét. A kisebb építészeti leletek pedig az ajtóknak, ablakoknak, kapuknak elrendezését, kiképzését és díszítését, egyszóval a Várban kialakult építészeti stílust ismertetik meg. A legérdekesebb tanulság már eddig is, hogy az egymást felváltó stílusok (gótika, bárok, klasszicizmus) egymás hatását nem lerontva, hanem ösztönös biztonsággal még fokozva illeszkednek egymás mellé. Az Üri-utca 40. sz. ház gótikus kapuívének arányait átveszi a bárok és diadalkapuhoz hasonló udvari árkádokat alakít belőle. Különben ez az épület foglalja magában a legjobban megmaradt gótikus házrészletek egyikét. Első emeletének két helyiségében a vakolatréteg alól elegáns rokokó falfestést bontottunk ki, mely ízelítőt ad egy XVIII. századi palota belső díszítéséről. AZ ÚJABB STÍLUSKOBSZAKOK nemcsak az összhatásban kísérik a gótika alapmotívumait, de az ablakok elrendezésében is. Több helyen találtuk meg az újabbkori ablak alatt a gótikus kőkeret maradványait vagy indításait : a Fortuna-utca 12. sz. házban a kaputól az első ablak alatt, az Országházutca 9. sz. ház első emeletének utcai frontján, végül az Űri-utca 33. sz. ház egyik udvari ablakán, ahol néhány eredeti kőrészlet maradványát a neogótika átírásában. Ez utóbbi ablakelhelyezés végső döntő bizonyíték, hogy a ház déli tűzfalánál emelkedő hatalmas középkori fal nem a Mindszentek templomának maradványa, mint régebben hitték. A rendkívül magas fal amellett szól, hogy a várbeli középkori házak több esetben két, sőt három emelet magasságig húzódtak. Számos ház padlásterén, vagy második emeletén megtaláltuk az eredeti középkori falakat. Az eddigi kutatás gótikus időkben boltozott helyiséget csak földszinten ismert, ezt is gyér számban. Az ostrom után előtűntek az első emeleteken a késő-középkori dongaboltozások. Vissza kell térnünk az Országház-utca 9. számú, mintegy hetven évvel ezelőtt átalakított házra, melynek udvarfelőli kiégett első emeletén jellegzetes keskeny téglából falazott dongaboltozatot láthatunk. Ugyanígy boltozott helyiséget találunk a Fortuna-utca 10. számú ház első emeletén és a Tárnok-utca 14-ben, bár ez utóbbi boltozat anyaga erősen javított quaderkő. Nem tartjuk szükségesnek felsorolni a földszinteken és souterrainokban talált gótikus, donga-és keresztboltozatokkal fedett helyiségeket, mert számuk igen nagy és majdnem minden régebbi házban előfordulnak. Különösen áll ez a kapualjakra, ahol a bárok vagy klasszicizáló kazettás díszítés alatt legtöbb esetben az eredeti dongaboltozat húzódik meg. Nemcsak belső helyiségek maradtak meg ilyen szép számmal, de néhány esetben a pusztulásnak és 30