Budapest, 1945. (1. évfolyam)
1. szám - BENEJÓZSEF: Lakásépítési feladatok a fővárosban
В Е N Е JÓZSEF LAKÁSÉPÍTÉSI FELADATOK A FŐVÁROSBAN A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTTI IDŐBEN, miután a gazdasági élet néhány évi aléltságából magához tért, általában 4000 és 7000 között ingadozott a Budapesten évente előállított lakások száma. Ez a lakástermelés alá volt ugyan vetve a túltermelés és lakáshiány váltakozásában kifejezésre jutó konjunktúra-hullámzásnak, mégis jóval egyenletesebbnek bizonyuk, mint az első világháborút megelőzőleg, amikor nagy építkezési konjunktúrák váltakoztak a teljes pangás időszakaival. így 1898-ban 11.000 lakást építettek, míg öt év múlva nagy lakáspiaci válság idején a termelés 1500 lakást sem ért el. Minderről a grafikus ábrák sorozatát megnyitó vonaldiagramm jó áttekintést nyújt. Az évenként fellépő lakásszükséglet mértékéről a családalapítások és elhalálozások, a népesség családi állapotában bekövetkezett eltolódások, végül a be-és kiköltözések statisztikája alapján számításokat végeztünk. Ezek eredményeképen az elméleti lakásszükséglet erősen emelkedőnek mutatkozott és a Építkezések során évenkint előállított lakások száma 10. I 1 6 I 4 К 2 0. -I880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 negyvenes évek elején már évi 6, sőt 7 ezer lakásra emelkedett. Ennyit kellett volna évről-évre előállítani csak ahhoz, hogy az új családalapítók és a Budapestre beköltözők otthonhoz juthassanak. S minthogy a lakástermelés ezt a szükségletet — kiváltképen a háborús évek anyag- és munkaerőhiánya miatt — nem fedezte, a felgyülemlett lakáshiányt a szükséglet és termelés különbözeteként az 1943. év végén kerekszámban 20 ezerben kellett megjelölni. Ennek kisebb részét az üres lakásállomány felhasználása fedezte, igaz, hogy a normális lakáscsereforgalom egyidejű lehetetlensége mellett. Ebben az állapotban találta a budapesti lakáspiacot a város ostroma. Következményei: a beomlott és kiégett házak, az égnek meredő tűzfalak, minden tabellánál szemléltetőbben beszélnek, de a veszteségek számszerű nagyságrendjét az 1945 március 25-én végrehajtott népösszeírás kapcsán mértük fel. A 295 ezerre szaporodott budapesti lakásállományból eszerint ép maradt 215.635, azaz 73.0% részben használható 47.322, « 16.0% használhatatlan, de helyreállítható 18.775, « 6.4% helyre nem állítható (megsemmisült) 13.588, « 4.6% összesen 295.320, azaz 100,0% Csak első pillanatban örvendetes, hogy a lakásoknak közel % része ép maradt — azzal a megjegyzéssel, hogy üveg- és vakolatkárok esetén még a lakást épnek tekintettük. Az elvégzendő feladat nagyságát mutatja azonban, hogy 47 ezer lakást kell kijavítani, 19.000 használhatatlanná vált lakást újjáépíteni, végül 13.500 megsemmisült lakás pótlásáról kell gondoskodni, hogy a háború előtti helyzet helyreállhasson. Az adatok elbírálásánál a lélekszám nagyarányú (832.800-ra), de remélhetőleg nagyrészt csak átmeneti csökkenését is figyelembe kell venni. A használhatatlanná vált, de helyreállítható szobák száma (mellékhelyiségeket nem számítva) 88.000, a teljesen elpusztult szobáké pedig, melyek helyett újakat kell építeni, a 25.000-et haladja meg. A KORÁBBI LAKÁSÜGYI HELYZET visszaállításával nem is elégedhetik meg az, aki a város jövőjét aggódó lélekkel kíséri. Ismét a budapesti lakásstatisztika nemzetközileg elismert fejlettségű adatai mutatnak rá a helyzet hiányaira. Utaljunk csak arra, hogy a budapesti lakásoknak több mint fele egyszobás és ezek közül is 25.000 lakás mindössze egy helyiségből (csak szobából, vagy csak konyhából) áll; hogy 37.000 lakásban (13%) hiányzott a vízvezeték, hogy a lakások 11.4%-ában egy-egy szobára négynél több lakó jutott és ezekben a népességnek x /5 része lakott, hogy a lakások 23%-ában már az ostrom előtt albérlőt, vagy ágyrajárót talált a statisztika és nemcsak a lakássűrűség volt ezekben a legsúlyosabb, hanem gyakran egész családok gyermekeikkel együtt albérletben helyezkedtek el. A lakásszükségletnek ezt a részét nevezzük szociális lakáshiánynak, s ennek megoldására vonatkozó becsléseink, melyek szintén hatalmas építési feladatokat körvonalaznak, a kiindulásul vett követelményektől függenek. A számszerű tervezésnek alapja az. hogy minden családnak külön otthont kellene biztosítani, noha a pillanatnyi kényszerhelyzetben a puszta fedél alá juttatás a cél. Csupán a fenti követelmény már békében 50.000 lakás építését tette volna szükségessé Budapesten ; ehhez járul a túlzsúfoltan lakók megfelelő elhelyezése és a korszerűtlen lakások helyett újak építése. Mindezek a máris széles alapokon támaszkodó statisztikai vizsgálatok való-Lakások pusztulása Budapesten 1945 március 25-i állapot ságos lakáspiackutatássá volnának kiépíthetők, melyek valamennyi szakkérdésre érdemleges választ adhatnának LAKÁSPIACI TEREPSZEMLÉNK befejezésénél utaljunk arra, hogy a lakásépítés még normális körülmények között Építkezési költségek a nemzeti jövedelemmel egybevetve (tíz békeév, 1927—37. átlaga) s milyen hatalmas részét veszi igénybe a gazdasági élet erőfeleslegeinek. A magyar nemzeti jövedelemből, mely a Magyar Gazdaságkutató Intézet számításai szerint 10 békeév átlagában 4.2 milliárd pengőt tett ki, évi 234 millió pengőt lehetett erőfeleslegként tőkésíteni, vagyis beruházásokra fordítani. A mellékelt ábra jól szemlélteti, hogy ebből az összegből az országos lakásépítés (148 millió P) s nevezetesen a budapesti lakásépítkezések (5,600.000 P) költségei milyen hatalmas részt foglaltak le. Mit jelentenek ezek a pengőösszegek? Építőipari teljesítményeket, építési anyagokat, végeredményben : munkaórákat. Óriási munka-Támpontok a szociális lakásszükséglet kérdéséhez 100 lakás közül: 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 egyszobás lakás . . . fürdőszobás lakás .... vízvezetékkel felszerelve . . . gázvezetékkel telszerelve . . . villanyvezetékkel felszerelve. külön árnyékszékkel félsz. . szobánként 4-néltöbb lakóval albérlővel vagy ágybérlővel.. . teljesítményekre van tehát szükség ahhoz, hogy a károkat helyreállítsuk, a normális fejlődést biztosítsuk cs egyben a szociális lakásproblémát megoldáshoz juttassuk. Utóbbi kérdés azonban már nemcsak építőipari síkon fekszik ; a szubjektív lakásigények és az egészségügyi követelmények kielégítése egyben fizetőképesség kérdése is. S így a műszaki alkotás és helyreállítás, valamint a szociális szervezés együtthaladva kell, hogy megteremtsék a dolgozó magyar társadalom megfelelő otthonát. 22
