Budapest, 1945. (1. évfolyam)

1. szám - KOSÁRY DOMOKOS: Marx Károly 9 levele Szemere Bertalanhoz

orosz kézfogást. Megtámadta Vogtot, majd (Kari Blind adatai alapján) azzal vádolta meg, hogy Napoleon zsoldjában áll. Ezt persze nehéz volt bizonyítani. (Vogt nyugtája csak a párisi kommün idején került elő a Tuileriákból. V. ö. Otto Rühle : Karl Marx Leben und Werk. Dresden, 1928. 257. 1.) A vita heves volt. Marx egy nagy polemikus erővel írt egész könyvvel válaszolt. (»Herr Vogt«, London, 1860.) 5 MILYEN NYOMA VAN e munkában Szemere közreműködésének és mi volt Marx álláspontja a magyar kérdésben? Marx mindjárt az elején megemlíti, hogy mások közt Szemere is le akarta beszélni, hogy Vogt jelentéktelen irataival foglalkozzék. Utóbb hosszabban bírálja Kossuth politikai változásait, felhasználva a Free Press fentebb említett cikkének adatait is. Minden valószínűség szerint közvetlenül Szemerétől származik az, amit Marx külön, a könyv függelékében Kossuthról ír. Közli egy radikális angol politikus feljegyzését Kossuthtal 1854-ben folytatott beszélgetéséről. Kossuth ebben kijelentette, hogy ha Ausztria visszatér a törvényes alapra (amiben ő hinni nem tud), akkor ő nem állna útjába a megegyezésnek, mert ez »megakadályozná Oroszországot, hogy híveket találjon Magyarországon«. Kossuth is tudja tehát — teszi hozzá Marx —, hogy Magyarország fő veszedelme a cári Oroszország. Az angol politikus teljes szövegét, nevét (W.Sanford), Cobdenhez írt levelét, majd Cobden Szemerének küldött kísérő sorait mind megtaláljuk Szemere Naplójában. О továbbíthatta ezt az adatot Marxnak. És tőle származhatnak az itt a »Herr Vogt« függelékében található egyéb olyan részletadatok is, melyeket Marxnak nem volt módjában ellenőriznie (pl., hogy nem Kossuth törölte el a feudalizmust Magyarországon, hiszen a jobbágyterhek eltörlésének javaslatát Bónis szabolcsi követ, a közteher viselését pedig Szemere nyújtotta be 48-ban). A dunai kérdést illetően Marx különösen azért támadja Vogtot, amiért az a francia-orosz reakciós összefogást segítve, Magyarországot és szomszédait ki akarja szolgáltatni a cári imperializmusnak. Marx azzal vádolja Vogtot, hogy egy roppant, Csehországot, Magyarországot, a román fejedelemségeket, sőt Ausztriát is magában foglaló pánszláv, reakciós birodalom tervét támogatja. Ebben pedig a magyarság elpusztulna. Marx akkori álláspontját a cárizmust (és minden támogatóját) illetően megvilágítja hetedik levelének (1860 június 2.) egy részlete. Reflektál itt Szemerének a magyar kérdésről akkoriban megjelent munkájára és a következőket írja : »Könyvét nagy örömmel és haszonnal olvastam. Egyetértek az ön főbb szempontjaival a Magyarország > helyreállításához szükséges feltételeket illetően, de helytelenítem azt, hogy Bonaparte-ot és Palmerstont védelmezi. Az utóbbi 1848—49-ben egyaránt elárulta Marx Károly egyik levele Szemere Bertalanhoz One of Ch. Marx's letters to В. Szemere Письмо Карла Маркса Берталану Семере Lettre de Charles Marx á Bertalan Szemere Magyarországot és Itáliát. Azelőtt ugyanúgy tett Lengyelországgal ; utóbb ugyanúgy kezelte Circassiát. О most is az, ami 1829 óta volt : orosz ügynök, akit a pétervári kabinethez olyan kötelék fűz, melyet maga nem tud elvágni. Oroszország természetesen le akarja rombolni az osztrák birodalmat, de nem azt akarja, hogy e birodalom alkotó elemei független és önálló államokká alakuljanak. Magyarország igazi helyreállítása mégjóbban az orosz keleti diplomácia írtjában állana, mint az ingadozó, habozó, ijedt Ausztria«. A LEVELEK ARRÓL TANÚSKODNAK, hogy Marx együtt érzett a magyar szabadság ügyével és becsülte Szemerét. Sőt nagy kedvességgel segített is neki : támogatta abban, hogy angol kiadót találjon munkája számára, sőt hogy borait is elhelyezhesse. Önmagáról Marx aránylag keveset ír. Egyízben említi, hogy betegsége miatt nem találkozhatott Szemerével. 1860 nyarán emlékezteti Szemerét londoni lakáscímére, nehogy elfelejtse fölkeresni, ha Angliába megy. Valószínű, hogy találkoztak még — Marx egyízben személyesen adta át neki Engels egyik munkáját —, de hogy mikor, azt nem tudjuk. Szemere 1860 végén Londonban járt. Marx ekkor (felesége betegsége miatt) levélben küldte el neki Engels címét. Szemere fel is jegyezte, hogy Engels-szel találkozott. A levelek itt megszakadnak. Nemsokára félbemarad a Napló is. A további kutatás azonban még találhat újabb adatokat Marx magyar kapcsolataira. 17