Budapest, 1945. (1. évfolyam)

3. szám - ANTALFFY GYULA: A delizsánc városa

A D E LI Z SÁNC VÁROSA A mult időnkint visszajár. Visszaidézheti a pillanat, ha megállunk a közlekedésügyi múzeum kiérdemesült delizsánca előtt, elénk varázsolhatja egy színes kőnyomat, vagy egy biedermeier zenélőóra, de visszahozhatja — a háború is. Budapest ostroma alaposan felidézte a multat. Kerekszáz esztendővel vitt vissza bennünket, a Lánchíd létesítése előtti időbe, amikor nem volt állóhíd a két testvérváros között, amikor a zajló Dunán törékeny ladikon kellett átevezni Pestről Budára, amikor 42 pontonra állított hajóhíd kötötte össze a két partot a Redut és a Tabán között s ha középen szétnyitották, hogy átengedjék a továbbhaladásra várakozó hajókat, félnapig is szünetelt rajta a forgalom — akárcsak ma. A közúti közlekedés terén is alaposan visszaesett Budapest a múltba. Az ostrom után hónapokon keresztül járművek nélkül voltunk és — mint a lóvasút megjelenése előtt — gyalogszerrel bonyolódott le a forgalom. Aztán — hogy odalett autóállományunk jórésze — újra megjelent a pesti utcán a fiáker, a csukott batár, s már olyasmit is hallani, hogy ha a tél folyamán esetleg nem lesz villamos, visszajön a lóvasút is. Szóval itt van a mult újra közöttünk. Nem örülünk neki túlnagyon, inkább szemlélnénk avult metszetekről a hajóhidat és a delizsáncot, de ha már itt van, lássuk, milyen volt ez a mult akkor — amikor szép volt. Amikor jelennek hívták. A villamos meggyötört utasát valami csodálatos időgép visszaröpíti 1820-ba. Ott találja magát, ahol leszállt a 49-esről : a Miizeum-körút és Kossuth Lajos-utca sarkán, — illetve az Országút és a Kerepesi-út szegletén, a Hatvani kapunál, a Fehér ló előtt. Mivel az utas idegen a városban, mindenekelőtt kvártély után néz. Ha a szemközti másodrangú Fehér lovat, vagy az újvilágutcai Arany sast nem tartja elég előkelőnek, fiákeros után kiált. Négy-öt mindig akad belőlük a Hatvani kapunál. A félfedeles cséza aztán eldöcög vele a Hatvani-utcán és a Koronaherceg-utcán át a színháztéri Magyar Királyhoz. Pest város legnóbelebb vendégfogadójához. A Színház-tér (ma Vörösmarty-tér a neve) a pesti fiákerosok egyik főállomása. A százharmincnégy pesti bérkocsinak jelentős része mindig itt tanyáz. Főként este gyűlnek ide, hogy a teátrumból hazaszállítsák a műpártoló közönséget. A közeli Kristóf-téren viszont a fiákerosok központi standja, a legragyogóbban fényezett piros numerussal ellátott bérkocsikat itt kell keresni, ha a Császárfürdőbe, vagy a Városerdőbe akar kikocsirozni az ember. A Magyar Királytól a Városligetig egy forint, a Császárfürdőig egy forint tizenöt krajcár a viteldíj, míg egy távolabbi budai út egy forint harminc krajcárba kerül. Ha az utas valamelyik serházban elkölti délebédjét, amely itallal együtt kifutja egy forintból s Hugelmannál feketéjét is elfogyasztja, rándul egyet a zöldbe. Hová mehet máshová, mint a Szép Juhásznéhoz s mivel mással, mint fiákerre! ? A budai bérkocsisok — pontosan százan vannak ezidőben — a hajóhíd tabábi hídfőjénél tanyáznak. Innen a Városmajorba 1 forint 15 krajcárért, a Szép Juhásznehoz pedig 2 forint 40 krajcárért visznek ki. A marhahús fontja pedig ugyanakkor 12 krajcár, egy pár csirke 36 krajcár s hetenkint 350 tehenet, 250 borjút s 500 sertést fogyaszt el a pesti nép. Harminc esztendő múlva, 1850-ben már rendőr várja a Pestre érkező utast a pályaháznál, a hajóállomáson vagy a vámnál s kéri az útlevelet. A magyar fővárosba csak passzussal lehet belépni. Az utas átadja útilevelét s ennek ellenében kap a rendőrtől egy lapot, amelyre jól kell vigyáznia. Mingyárt másnap ugyanis fel kell keresnie a rendőrségi főhivatalt (Feldunasor, Wodiáner-ház),leadni a vámnál vagy egyebütt kapott lapot, hogy megkapja a tartózkodási engedélyt. Ennek birtokában aztán szabadon közlekedhet az idegen a pesti utcákon, nem kell félnie, hogy mint »passloses Individuum«-ot nyakoncsípi a konstábler. Az utas igyekszik minél előbb elintézni a dolgát a megyeházán vagy a lóvásártéren. Felüti Müller Gyula Nagy Naptárát s megtudja belőle, hogy milyen közlekedési eszközt vegyen igénybe jártábankeltében. Bérelhet bérkocsit egész napra 6 forintokért vagy egy órára egy forintért. Ha nem időre, hanem bizonyos útvonalra akarja igénybevenni a fiákért, akkor a vasúti állomási térről Pestnek minden városrészébe elviszik egy forintért, Budára egy forint 30 krajcárért, Óbudára pedig két forintokért. 1. Omnibuszok a »Magyar király« előtt 1. Омнибусы перед "Венгерским Королем,, 1. Omnibuses in front of the »Hungarian King« 1. Omnibus devant l'Hótel au »Roi de Hongrie« 2. Gvorskép a zugligeti lóvasútról 2. Снимок зуглигетской конки 2. A »swift picture« of the Zugliget horse-tram 2. »Image rapide« du tram ä cheval au Zugliget 116