Budapest, 1945. (1. évfolyam)

1. szám - GENTHON ISTVÁN: Buda legrégibb ábrázolása

hangsúlyosabb épülettömbben, a széles alapon álló, hatalmas toronyban a budai vár legősibb, még az Anjouk idejéből származó magvát, az úgynevezett István-tornyot felfedezni. A látkép Budát a tabáni mezőről nézve mutatja, a dombok elzárják a kilátást a Dunára. Ilyféle ábrázolatunk nem egy maradt Budáról, ha kissé későbbről is, mindenesetre még abból az időből, midőn a török hódoltság nem okozott nagyobb változást a városképben. Ez ábrázolatok legkorábbika Erhard Schön hatalmas méretű fametszete 1541-ből. De ha a legnépszerűbb idevágó rézmetszetet vesszük, Hoefnagel alkotását, a Braun és Hogenberg Civitates orbis terrarum című munkájában, mely 1572-ben jelent meg, fel kell ismernünk a rokonság jeleit. Minden jel arra mutat, hogy az István-torony nem közönséges díszű építmény lehetett, különösen ami felső záródását illeti. A kassai kép hátterében zömök, hengeralakú alépítmény van, apszidiolszerű domborulatokkal, ezen lőrésablakos, keskenyebb rész ül, azután következik a torony, melynek sisakját négy feltűnő fiatorony díszíti. Erhard Schön és Hoefnagel metszetén a toronysisak mintha egy különös, korongszerű idomát döfne át : sajátságos idom, mely középkori architektúrában elképzelhetetlen s kivitelezése még a mai fölényes technikai eszközök idején is akadályokba ütköznék. Világosabban fiatornyok alkalmazását mutatja a J. S. (Johannes Siebmacher) jelzésű metszet, mely később, 1600 körül készült. Az István-torony sajátos díszítésén kívül fontos a torony tömegének a királyi vár komplexumában való elhelyezése, s ez a kassai kép esetében teljesen összevág a metszetek viszonyító anyagával. A torony a palota legdélibb részét foglalta el. Kár, hogy a városkép többi része, a királyi váron s néhány közvetlen közelében álló nagyobb épületen kívül, nem fért el a képen, érdekes lett volna a várbeli templomok karcsú tornyait megpillantani. Balra egv domb körvonalai zárják le a kilátást, ezzel kapcsolatban nem szabad elfeledni, hogy a várdomb eredetileg két halomból állott s az uralkodói rezidenciát mély nyereg választotta el, körülbelül a mai sikló felső állomásánál, a további várbeli építményektől. A mindenünnen ég felé meredő kisebb-nagyobb tornyok arra vallanak, hogy a kassai veduta nem lehet egyszerű, dombon épült lovagvár, nagysága és díszessége is városképre vall. A jellegzetes István-torony helyének pontos meghatározása s gótikus díszének szeretetteljes hangsúlyozása pedig alapossá teszi felfedezőjének hitét, hogy Budának a Schedel-krónika fametszeténél régibb ábrázolásával állunk szemben, mely ezentúl nem maradhat el az idevágó összefoglaló munkákból. \ Ua-sai S/.t. Kr/.sébct-székesegyház »Jézus feltámadása« oltáiképc The painting in the KassaSt. Elisabeth cathedral, representing the Resurrection Картина на алтаре Св. Эржебет в г. Каша „Воскресение Христово". La Resurrection de Jesus : tableau d'autel de la Cathédrale Ste-Klisabeth ä Ku«sa 5