Budapest, 1945. (1. évfolyam)

3. szám - SZIMÉLY KÁROLY: A Duna és a Dunapartok

A pesti Dunapart a Lánchídtól északra a Margit-híd (1876), az Összekötő vasúti híd (1876), majd a Ferenc József-híd (1896), az esztergomi vasút hídja (1896), a Margít-híd szigeti szárnya (1901) és végül az Erzsébet-híd (1903). Ezután közel negyven évig nem készül új híd és csak a második világháború küszöbén építik meg a Boráros-téri hidat (1937) majd megindítják az óbudai Árpád-híd munkálatait. így érte Budapestet az ostrom és a hidak katasztrofális elpusztítása. A hidak helyreállítása, a helyreállítás sorrendje, a szükséghidak készítése azonban különkülön forgalmi, sőt gyakran mélyreható városrendezési kérdés tisztázását kívánja meg. A helyreállítás sorrendje abból az adottságból alakult ki, hogy leggyorsabban a Ferenc József-híd és a Margit-híd állítható helyre, mert egyrészt pilléreik iigyszólván sértetlenek maradtak, másrészt forgalmi szempontból legkivált nélkülözhetetlenek. A Ferenc József-híd eredeti alakjában, a Margit-híd vasbetonszerkezettel épül újjá. Azután következne az Árpád-híd megépítése, majd a Boráros-téri híd és a Lánchíd, ez utóbbi, mint Budapest egyik jellegzetes emléke, szintén teljesen régi alakjában épülne újjá és valószínűleg utoljára kerül sorra az Erzsébet-híd, esetleg mai helyétől északabbra, a Döbrentei-tér vonalában elhelyezve. Miután azonban az orosz hadsereg által ideiglenes szerkezettel használhatóvá tett hidakat egyrészt a hidak végleges helyreállításának megkezdése miatt a forgalomból ki kell kapcsolni, másrészt mert mind ezek, mind a helyettük létesített pontonhidak, nemkülönben a Margitszigeten keresztülhaladó szükséghíd jégzajláskor nem lesznek fenntarthatók, szükségessé vált egy állandójellegű híd gyors megépítése. Ez az országháztól délre épülő Kossuth Lajos-téri híd. A híd, sajnos, azon a helyen készül, ahol a Duna a legvonzóbb képet nyújtotta szabad vízfelületével. Most a szép víztükörre oda nem illő építmény kerül, egyik felén nekiszorítva a parlamentnek, a másik oldalon egy szűk utcának, mindkét végén nagy feljárókkal és nehezen megoldható forgalmi kérdésekkel. És mégis örülnünk kell a hídnak, mint egykor örült Pest-Buda Széchenyi »Híd«-jának, mert csak így biztosítható télen a város két részének összeköttetése. Ezúttal tehát a városesztétika követelményeivel szemben, az élet parancsszavának kellett engedelmeskednünk, mert a hidat, a hozzájutást és a meglevő útvonalakba való bekapcsolódást aligha lehetett volna jobban megoldani úgy, hogy a híd magához vonzott forgalma lehetőleg zökkenőmentesen lebonyolítható legyen. Sok tekintetben hasonló a helyzet a Petőfi-téri pontonhídnál is. A Duna azonban nemcsak a forgalmi úthálózat kialakításának egyik alaptényezője, átkelőhelyei útján, hanem megszabja, vagy legalábbis lényegesen befolyásolja a lakótelepek fejlődését, az ipari és kereskedelmi élet településeit, nemkülönben a közintézmények elhelyezését is. A Duna alakító, rendező és város-A pesli Dunapart a Lánchídtól délre 110