Budapest, 1945. (1. évfolyam)

3. szám - GEREVICH LÁSZLÓ: A Nagyboldogasszony-templom elrabolt

Budai ötvösök nevei e késői középkorban egyre gyakrabban fordulnak elő az oklevelekben. Számos, köztük gazdag háztulajdonos visel magas polgári tisztséget. Egész utcájuk van (Ötvös-utca) a város legelőkelőbb negyedében, a Várban. A budai törvénykönyv (Zsigmond korából) alapján következtethetjük, hogy a kolostori műhelygyakorlatot felváltó ötvöscéhek Nagy Lajos korában, de lehet, hogy már előbb fennállottak. Szabályaikat csak 16. századi átírásokból ismerjük, de vezetőszerepüket az is bizonyítja, hogy leánycéheik között nem egy kultúrközpont szerepel. így például Zágráb, Győr, Esztergom, Komárom stb. Tudjuk, hogy a középkorban az anya-és leánycéh között milyen szigorú függőségi viszony volt. Az anyacéh jogilag és művészileg irányította a leánycéhet. Magyarország legtávolabbi vidékeinek művészi produktumai ellepik a kereskedelmi és hatalmi központot, Pest-Budát. Brassó ötvöstárgyakat ajándékoz a királynak, hasonlóképen a bányavárosok is. A fővárosban dolgoznak vidéki és külföldi ötvösök Raguzából, Párisból stb. Jóhírére jellemző, hogy itt tanult Caradosso, a kiváló olasz kisplasztikus és ötvös. A különböző formafelfogások, művészi gyakorlatok kereszttüzében érlelődik, izzik, válik egységessé az a formaízlés, mely a magyarországi stílus egyéni veretét megteremti. Ez az egységes stílus szétsugárzik az egész országban és művészetföldrajzi határokat von, melyek a politikait is túlszárnyalják. A magyar ötvösség külföldön is ismertté válik pompás ékszereivel, sodronyzománcos díszítéseivel és jellegzetes kehely -formájával, mely a keleteurópai kehelytípust döntően befolyásolja. Sok budai és pesti ötvös nevével találkozunk a vidéki kultúrélet gócaiban, Pozsonyban, Kassán, Kolozsvárott. 1541-ben, Buda eleste után, tömegesen lepik el a budai mesteremberek között az ötvösök is a törököktől háborítatlanul hagyott országrészeket. Elvetődnek Krakóba, mint például Pesti Budai kehely a XV. század második feléből Чаша из Буды, вторая половина XV-ro века 102 Buda chalice, second half of 15th century Calice de Bude (2de moitié du XVe siMe)