Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1943
9 gimnáziumot Bonyhádon, a főgimnáziumot a pozsonyi ev. líceumban végezte s a budapesti tudományegyetemen szerzett a mennyiségtanfizika szakból tanári oklevelet. 1909-ben lépett a bonyhádi ev. gimn. szolgálatába, s szolgálta azt haláláig. 1911-től 1914-ig felügyelő tanára / volt a gimnáziummal kapcsolatos diákinternátusnak, a világháború alatt pedig önállóan vezette 1918-ig. 1911-ben feleségül vette a me- kényesi (Baranya m.) ev. lelkész leányát, Gedő (Becht) Etelkát. Boldog házasságukat a jó Isten két gyermekkel áldotta meg. Mint a bonyhádi villanyüzem műszaki vezetője, tanácsosa majd igazgatója (a Bonyhádi Hengermalom R. T. igazgatósági tagja) 1922 óta szolgálta nagy szakértelemmel és rátermettséggel Bonyhád villanyvilágításának ügyét, vállalva családjáért a kettős munka terhét is. A tragikus betegség éppen abban az esztendőben ragadta el, amely a jól megérdemelt nyugalmat hozta volna meg számára. R. S. CZENCZIK JENŐ VII. oszt. tanuló. Őszi hervadáskor, liliomhulláskor, amikor mély álomba készül a természet kebele, ismét összeomlott egy tavaszi fiatal élet. Az Úristen kifürkészhetetlen végzése elszólította az örök élet vizsgájára azt, ,aki a hetedik osztálynak lankadatlan szorgalmú, példás magaviseletű, mélabús, szerény, csendes tanulója volt. Korán árvaságra jutott. özv. édesanyja szíve vérén nevelte, gondozta, taníttatta fiát azzal az áldozatossággal, amivel csak édesanya tudja koronázni az anyaság szent misztériumát, hivatását. Most reményfosztottan a halál messzeségén át néz bele az élet legnagyobb szomorúságába. Tanárai és diáktársai megilletődve, könnyes megrendültséggel és fájó szívvel állották körül a szelídlelkű tanuló, jó osztálytárs koporsóját és búcsúzásul azt mondták: Örök álmod legyen csendes, legyen szép, mindnyájan virrasztunk szívünkben emelt emléked felett. Rózsa S. osztályfő. SZECSÖDY LÁSZLÓ 111. oszt. tanuló. Alig távozott tőlünk kitűnő bizonyítványával, amikor rekkenő nyárban, az élet dús kiáradása idején a szívbemarkoló gyá»zhírt kaptuk, egy induló élet bimbófővel aszott el, Szecsődi László nincs többé.