Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1938
9 bűnt kellemetlen érzéssel társítsunk. Ezekhez az érzésekhez kapcsolódnak a cselekedetek is. Minthogy nem igen lenne üdvös dolog, hogy minden bűnre tapasztalatunk lenne, erkölcsi szabályainkat sok esetben idegen, azaz mások tapasztalatából alkotjuk meg tiltó vagy parancsoló formában. Az ilyképen nyert erkölcsi törvényt azután beleillesztjük saját gondolatvilágunkba, annak helyességét, célszerűségét és kötelező erejét belátva azt elismerjük irányelvül. Minthogy az ekként elfogadott elvek a tudatos cselekvés rugóivá válnak, csakis az ilyen cselekvések esnek erkölcsi megítélés alá A jellemnevelés fentebb vázolt három eszközének sorrendje alkalmazásuk sorrendjét mutatja. A gyermekkorban a szoktatás, azután később a társítás és legutoljára a belátás eszközét alkalmazzuk. A jó megszokása maga után vonja a társítás alkalmazása utján annak megszeretését. Ma pedig a szoktatás és társítás révén a jó uralomra jutott, akkor következik utoljára az erkölcsi belátás. íme vázlatszerűen irtain le a jellemnevelési eljárásnál alkalmazásba jöhető elveket. Hiszem, hogy el fog jönni az az idő, amikor a szülők és nevelők együttes eljárással és közös elvek alapján fogják gyermekeiket nevelni az erkölcsi jellemre hazánk javára. vitéz Ztrinvárg János. Forrásmunkák: Dr. Weszely Ödön: A modern pedagógia utjain. dr. Kornis Gyula: A lelki élet (I-III. k.) dr. Várkonyi Hildebrand: Bevezetés a nevelés lélektanába. Spranger Eduard: Az ifjúkor lélektana. Foerster Frigyes: Iskola és jellem. Gockler Lajos: A jellemnevelés módja és eszközei. Thomas: Nevelés a családban.
