Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1937
7 Tanári széke 2 hónapig betöltetlen maradt; szeptember hó 15-én foglalta el helyét Gombocz Miklós, beledi lelkész, a tudós vő, az aranyszívű, bölcs férfiú, ki iránt e dolgozat szerzője is mély tanít- ványi hálát és kegyeletet érez szívében. Lehr András ivadékai a magyar tudományosság kiválóságai lettek. A fiatalon, 30 éves korában elhunyt Lehr (Lőrinczi) Zsigmond, pozsonyi tanár, kitűnt műfordításaival és tudományos dolgozataival, öccse: Lehr Albert, bonyhádi és budapesti tanár, a magyar nyelvészet különleges művelője, Arany nyelvének tüzetes magyarázója volt. Lehr Zsigmond fia, Tolnai Vilmos, a magyar irodalom- és nyelvtudomány egyik legjelesebb képviselője, Lehr Berta, Gombocz Miklósné fia: Gombocz Zoltán a magyar nyelvtudomány európai hírű tudósa és művelője volt. A tudós család még élő tagja: Gombocz Endre, a Természet- tudományi Társulat főtitkári méltóságát tölti be. (Adataimat id. dr. Kiss István, D. Payr Sándor és Dr. I olnai V ilmos leveleiből, Seb midt János, Mühl Sándor és Grósz Janos lelkész urak gazdag anyakönyvi kivonataiból, a büki, bonyhádi, felsőnánai, izményi, majosi. kismányoki, sár- szentlőrinci, soproni lelkészi hivatal, a budapesti, gyönki és soproni gimnáziumtól nyert szives közlésekből merítettem. Köszönet értük. Egy adat Daróczy Aladártól való.) Hajas Béla. Iskolánk múltja. Intézetünk 1806-ban Sárszentlőrincen, Tolnamegyében létesült Nagy István szuperintendens, odavaló lelkész buzgólkodására. A Magyar Kurír 1807. aug. 4. száma már megemlékezik az intézet munkájáról. 1853-ig schola triviális volt 3 osztállyal, egy tanárral. 1853—57-ig anyagi okokból szünetelt az iskola, 1857. októberében 3 osztállyal s 2 tanárral ismét megnyílt. 1870-ben Bonyhádra helyezték át. 1860—1895-ig mint algimnázium teljesen kifejlődött. 1895- ben kapott először államsegélyt, 1906-ban megnyílt az V. osztály, 1908- ban új épületbe költözött s 1910 ben tartotta az első érettségit. A főgimnáziummá való fejlesztés Gyalog István munkája volt. A tápintézetet Marhauser Imre virágoztatta fel s 32 évig vezette. 1909- 10-ben a tápintézet is új épületbe költözött. Az iskola régi épületéből Molnár Kálmán tanár kezdeményezésére 1908-ban diákotthon létesült. A világháborúba 7 tanár vonult be. A tanulók közül 108 an vonultak be, közülök — eddigi adataink szerint — 21 a harctéren esett el, vagy az ott szerzett betegségben halt meg, 2 tanuló a kommunizmusnak esett áldozatul. A hősök emléktábláját 1922 ben avattuk fel. Az intézet vagyona a háború után megsemmisült, de az iskola hagyományos szelleme él s küzdeni fog a szebb jövőért. Az intézet eddigi igazgatói: Barla Mihály 1806-1808, Unger Mihály 1808-1812, Druglányi Dávid 1812-1815, Erhardt Sámuel 1816-1821, Haag Péter 1821-1832, Lehr András 1832-1853, Ritter Károly és Láng Frigyes 1857-1863, Scherer Konrád 1862-1867,
