Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1936
20 esztendő. Az 1936-ik esztendő szeptember havának 30. napján délután 6 órakor az ország minden részéből összegyűlt hívők serege teljesen megtöltötte a győri evangélikus templomot. Minden tekintet a felé a férfiéi felé fordul, aki magába mélyedve az oltár előtti elnöki asztal mellett ül. Ez a férfiú D. Kapi Béla, a dunántúli evangélikus egyházkerület püspöke. A magába mélyedő tekintet 20 esztendei főpásztori munkára tekinthet vissza. Visszatekinthet az 1 y 16dk esztendőre. Mi történt akkor? — Az ország határain téli véres világháboréi tombolt, — itt benn pedig Gyurátz Ferenc, nyugalomba vonuló püspök székét a 37 esztendős Kapi Bélával, a körmendi gyülekezet fényes jövőt Ígérő lelkészével töltötték be. Mindenki érezte, hogy a választás olyan férfiúra esett, aki evangélikus egyházunknak sorsdöntő idejében alapos képzettségénél, cgyházszereteténél, gyakorlati érzékénél ,s tetterejénél fogva erre a nagy feladatra az Ür választott embere. Mintha a zivataros napokban felénk fordult volna a Gondviselés őrködő tekintete s azt mondotta volna az Úr: Ne csüggedj el, kicsiny sereg! íme, küldök hozzátok egy férfiút, aki a neki adott talentumokat a ti javatokra fogja gyümölcsöztetni. Országotokra Trianon vár. Az én országom azonban nem e világból való. Az én országom vezető egyéniségei új világot nyitnak majd előttetek, feltárják a hozzám vezető utat. Ez az út vezet a feltámadáshoz is. Nagyjelentőségű egy egyházkerület gyülekezeteinek bizalmi szavazata s Kapi Bélára 345 szavazat közül 238 esett. A püspöki széket korábban idősebb férfiakkal szokták betölteni. Ezúttal élte delén levő férfiéira szavaztak a gyülekezetek. A Harangszó megalapítójának ekkor már neve volt s a jövő megmutatta, hogy a kerület helyesen választott. Püspöki munkája nyomán megmozdult az egész kerület s a hitélet hatalmas fejlődésnek indult. Mindenfelé vallásos estéket tartottak. Az igehirdetés új lendületet vett. A központi irányítás előbb Szombathelyről, később Győrből jött. Üj munkarend szerint kezdett folyni a kerület hitélete. Az élj püspök a beliuissziót tekintette élete legfőbb céljának. Úgy érezte, hogy a nemzet i'ijjászületésének is a hitélet megújulásából kell kiindulni. A lelkek reformációjára van szükség. A belmisszió munkarendje évenként bővült. A dunántúli kerület részére kiadott munka beosztást a többi kerület is alkalmazni kezdte. Az egyházközség figyelme nem pusztán az anyaegyházközségre terjedt ki, hanem a legmesszebb lakó családokig elhatott. A szórványokban lakó hittestvérek érezték,
