Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1934
9 Dr. Nádasi Nádosy Imre 1872.-1935. 1935. ápr. 8-án, II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem és Széchenyi István gróf halála napján villámcsapásként közölte a rádió a lesújtó hírt: iskolánk köztiszteletben és szeretetben álló felügyelője: dr. Nádasi Nádosy Imre volt országos főkapitány mondott végbucsút mindnyájunknak. Az első hír, midőn a szót kimondta Önön hangjától visszadöbbene. Nem mertük tovább adni a szomorú hírt, de sajnos, valónak bizonyult: Nádosy Imre elköltözött. Rövid tusát vívott a Halállal, rövidet, de keményet. Még élni, munkálkodni akart, de a Mindenható máskép rendelkezett. Csak néhány évig tölthette be iskola felügyelői tisztségét, melyre már családi hagyománya is elhívta. Édesatyja: Nádosy Kálmán 1879-1902-ig egyházmegyénk felügyelője volt, ő maga a soproni Alma Mater szellemében nevelkedett* az igazságügyminiszteriumnak lett később egyik osztályfőnöke, utóbb is a rend és fegyelem országos őrállomását vezette s bennünket is rendre, fegyelemre, mindenben szabatos, pontos, törvényes eljárásra oktatott. A hit volt vezetője egész pályáján, ezt hirdette beköszöntő beszédében, ez vezette a krisztusi szeretet munkájában, ez volt ol- talmazója jó és balsorsban egyaránt. Szerette iskolánkat. Szerette, becsülte a tanárokat, kedvelte a fiatalságot. Örömmel jött közénk ; szívesen foglalkozott dolgainkkal; legjobb tudása szerint ellátott bennünket tanáccsal; nemes célok ér- pekéheu minden befolyását érvényesitette. Minden szavában, cselekedetében, mozdulatában követésre méltó példát mutatott. Mélyen fájlaljuk elköltözését. Szomorúan érezzük, hogy helye üresen áll, de keresztyéni kötelességünk megnyugodni Isten bölcs végzésén. Ebben az évben a magyar tanügyet több olyan veszteség érte, mely bennünket is közelebbről érdekel. 1935. jan. 9-én meghalt dr. Vass Bertalan ny. tanker, főigazgató 1921-1928-ig mint miniszteri megbizott látogatta iskolánkat. Körültekintő munkájával gazdag tapasztalataival, jóindulatú, bölcs tanácsaival iparkodott támogatni bennünket. A tudós történetiró mellett a kiváló nyelvész is rendelkezésünkre bocsátotta ismeretei gazdag tárházát; nagy megfigyelő képessége pedig lehetővé tette, hogy mindent észrevegyen, aminek helyesbítése az iskola érdekében szükséges volt. Tárgyilagos ítélettel méltányolta azt a komoly munkát, amelyet az intézet tanári kara kifejtett. Minden látogatása erősebbé tette azt a baráti kapcsolatot, mely iskolánkhoz fűzte. Szomorú érzéssel búcsúzott, mikor nyugalomba vonult; mély részvéttel értesültünk elköltözéséről s iskolánk évlapjain kegyelettel őrizzük nemes emlékét. Még friss volt a hant az elhúnyt sírján, midőn 1935. jan. 15-én az utódnak Mátrai Rudolf tanker, főigazgatónak a haláláról kaptuk
