Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1929
— 14 órakor. Káprázatos látvány volt a 60.000 cserkész elvonulása. A magyar csapat széles alakzatban kalapja mellett árvalány haj csokorral vonult el Kétségkívül a legkatonásabb és leghatásosabb a magyar felvonulás volt. A diszfel vonulás alatt bemutatkoztak a kiilömböző nemzetek zenekarai. A legeredetibb a skót zenekar volt, régi, többszázados indulójával, a dobok fölötte élénk ritmi- káju pergésének kíséretében. A karmester, könyökig érő fehér glazé keztyüjében 150 tagú zenekara felett, oly méltósággal töltötte be tisztét, mint még talán Napoleon sem, a legnagyobb ütközetei alatt. A tábor most már meg volt nyitva a közönség számára is. Sok angol cserkésztiszt keresett fel bennünket táborunkban és akikkel az első napokban megismerkedtünk, majd mindannyian eljöttek hozzánk. Az angol a barátságot komolyan veszi. Időjárásunk azonban nem volt kedvező. Fekhelyünk egy vékony szigetelő gummilap, rajta gyékénnyel, nem nyújtott az éjjeli hideg ellen elegendő védelmet. Felöltözve, gallérba és 2 pokrócba kellett burkolóznunk. De beteg nem volt az egész táborban és a tábori kórház számára néhanapján fogni kellett 1-1 álbeteget. Angliai tartózkodásunkban forduló pontot jelentett a tábor hivatalos lapjának a Daily Arrowe-nak augusztus elsejei számában az a megállapítása, hogy a tábor büszkesége Magyarország. Megérdemlik e szavak, hogy szó szerint idézzem őket: „The pride of the camp Hungary marching stiff as ramrods, their silken flags and hat plumes flying.“ Ezek után az általános figyelem még inkább felénk fordult. Most már nem törődtünk a rossz időjárással, érez tűk, hogy sok dicsőség és örömben lesz még részünk ilyen kezdet után. A másik öröm a X! es csapatot, a mienket érintette közelebbről, ahol az érdem a pápai vezetőké. A tábor kapuját buzakalász koszorúkkal és szalma kosárkákkal díszítették, dr. Horváth, vitéz Kovács és László koll. tanárok. Ezen kapu oly tetszést aratott, hogy az összes angol illusztrált lapok hozták, a közönség sokszor nyitott pénztárcával állott előtte, minden pénzt megadott volna, ha meg- vehette volna a díszítés bármily kis részét is.
