Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1928
GYALOG ISTVÁN 1856. márc. 26. 1928. nov. 2. Első, fájdalommal telt kégyefetes szavunk legyen azon nagy férfin emlékének szentelve, ki legtöbbet tett intézetünk érdekében s kinek neve 29 éven át állott intézetünk Értesítőjének címlapján: Gyalog Istvánnak, ki 1928. november 2-áii hunyta örök álomra szemét. Gyalog István 1856. március 26-án Sárszentlőrincen született tősgyökeres magyar kisgazda szülőktől. Az istenfélelmet, munkaszeretetei és az egyszerű magyar ember sok nemes erényét a szülői házban ismerte meg és örökségül vitte magával a küzdelmes életbe. A középiskolát a sár- szentlőrinci algimnáziumban kezdte meg, ugyanott, ahol Petőfi Sándor is tanult 2 éven át, majd az iskolának Bonyhádra való áthelyezése után Bonyhádon folytatta. A felső osztályokat Sopronban végezte, az egyetemet Budapesten, ahol tanári oklevelet nyert. Egy ideig nevelő volt, majd Békéscsabán a polgári leányiskolában működött 2‘j évig, ahonnan 1883-ban a bonyhádi algimnáziumhoz választották meg. Hat év múlva, 1889-ben már az intézet igazgatását bízta rá a tolna-baranya-somogyi egyházmegye és ezt a tisztséget 1918. augusztus 31-ig viselte, amikor nyugalomba vonult. Igazgatósága idejére esik az iskolának főgimnáziummá való fejlesztése. A kiegészítés gondolatát már 1890-ben felvetette s a terv keresztülvitelét úgy gondolta lehetségesnek, hogy a gyönki ref. algimnáziumot hozzák át Bonyhádra és a ref esperességgel együtt közös erővel létesítsenek főgimnáziumot. A tárgyalások meg is indultak, de eredményre nem vezettek, mert a gyönki algimnáziumnak helyhez kötött alapítványairól a ref. fenntar- tóság nem mondhatott le. Gyalog István gondolatával találkozott 1904-ben az egyházi főhatóság eszméje is, hogy az iskola százéves évfordulóját legméltóbban annak főgimnáziummá való kiegészí
