Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1907

6

detileg leány-fiu) a nép szó tehát jelentette az ember mindkét nemét nő + fi-t; ilyen a térj szó is, valamint a nyolc és busz számnév (1. Szinnyei: «Magyar nyelvhasonlitás»). Mindezekben a példákban a kéttagú összetett szóból a szóvégi hangzós elem gyöngülésével s lekopásával idővel egytagú szó lett, mely már nem kelti fel többé az összetétel képzetét.

A szorosabb kapcsolat, mely az összetétel két tagja között létezik, mindig valami grammatikai szerkezetre megy vissza.

Eszerint az összetétel «mondatban él» igazán és akkor keletkezik, mikor több nyelvbeli elem — mely a mondatban bizonyos értelmi kapcsolatban állt — önálló egységgé olvad. Wundt Vilmos az összetétel keletkezésénél két folyamatot különböztet meg: első az analitykus folyamat, mikor a kerek mondatból kiválik egy mondatbeli szerkezet; másik a synthetikus folyamat, mikor a kivált elemek szorosabb egységgé olvadnak össze.*) Az összetétel alakulásának e kettős folyamata azonban nem mondható önkényesnek sem esetlegesnek, véletlennek. A nagyobb szerkezetből a mondatból önként vált ki a bizonyos értelmi kapcsolatban álló két vagy több szó épen ennél az értelmi kapcsolatnál fogva. Ennélfogva nem lehet önkényes (willkürlich). De nem lehet véletlen sem, minthogy a mondatbeli szerkezetben álló részek jelentésével párosulnia kellett a részek rokonsága közötti szorosabb kapcsolatnak és egységnek is.

Az összetétel két részének alakját tekintve lehetséges, hogy 1. mindakét szó egyszerű, rag és képző nélküli szó: templom- torony, 2. egyik egyszerű, a másik képzett szó: borivás, 3. minda- kettő képzett szó : járásbíróság. (Gyökér és Tör’sök Szavainkból semmi el nem veszhet; nem úgy mint p. o. a Deákban, ebből: obfacio lessz officium, magnum facio magnifacio’ sat. Debr. Gram. CXV11I. §. 175. b.) A viszony a két tag között hol ki van

*) Wilhelm Wundt: Völkerpsychologie 1900 Leipzig I Rand 1. Teil VI. Cap. S 602 — 3. „Bei der Bildung eines Compositums durchkreuzen sich ein analytischer und ein synthetischer Vorgang. Analytisch ensteht ein zusammengesetztes Wort, indem es als syntaktisches Gefüge aus dem Ganzen eines Satzes sich aussondert. Synthetisch bildet es sich, indem seine Bestandteile eine festere Verbindung mit einander eingehen und dadurch von den übrigen Wörtern des Satzes als ein neues Wortganzes sich scheiden/