Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1907

11

összetétel, minthogy a fogalom a szerkezetben teljesen kialakult, inig az összetételben mintegy csak vázlata van meg.

Az összetételnek célja tehát fogalmakat egyszerűbben, rövi- debben fejezni ki, mint a hogyan különben körülírással lehetséges volna. A Debreczeni gramatika CXYIII. §-a szerint az összetételnek kettős célja van. »Egygyik ez, hogy rövidebbenn, másik ez: hogy világosabbann és nagyobb meghatározással szólhassunk; és e szerint nálunk az öszvététel, vagy némelly Toldalék Szóknak és Betűknek elhagyása, (ellypsis) vagy a Szóknak Megszaporitása (Pleonasmus) által készül,« Magyar gramatika, mellyet készített Debreczenben egy Magyar társaság Bico 1795. De azért nincsen okvetlenül szüksége a nyelvnek összetételre, ha u. i. uj fogalmak kifejezésénél más módon tud magán segíteni, Ez kitűnik abból is, hogy amit az egyik nyelv összetett szóval fejez ki, ugyanazt egy másik nyelv egyszerű szóval és fordítva. El lehet képzelni olyan nyelvet mely Összetétel nélkül is elél. Csakhogy a nyelv fejlődésének bizonyos pontjára érkezve már erőtlennek érzi magát uj fogalmakra uj gyökeret alkotni. A szóképzés is elégtelennek bizonyul, mert a megnevezendő dolog vagy fogalom sokszor oly sokféle tulajdonsággal, vagy tartalommal bir, hogy ezt csakis összetett szóval lehet helyesen és legtalálóbban kifejezni, mert a szemlétet és érzés egységét a nyelvnek csak egységes szóban lehet visszaadni; az összetétel ugyanis mintegy két oldalról vet világot a kérdés fogalomra.*)

Az összetétel osztályozása négy szempont szerint történhetik:

1. Alaktani, vagy formális szempontból megkülömböztet- hetünk — Gnnim nyomán — ualódi összetételeket azaz olyanokat, hol a szó minden egyéb jegy nélkül forrt össze (jelöletlen ossz.) és nem ualódi (jelölt) összetételeket, melyekben a két szó közti viszony is ki van fejezve. Ez a felosztás tehát a szó

*) Innen ered az összetett szavaknak gyakran ama komikus Itatása, mit használatuk által elérünk lm t. i. ellentétest kapcsolunk össze úgy, hogy kifejezésre jut a komikum tényezője: nagy igény, magasra-törés és kicsinyes cselekvés közötti ellentét: pld. okosbolond jóravaló restség („Vetkeztem iora való restségembe** Virg CiO. Winkl. C‘26.)