Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1907
10 érzék nem is fogta fe! külön szónak s csak valami módosító jelentést látott benne kifejezve; a szóösszetétel átcsapott a szóképzés terére. Ilyen eredetileg önálló szó volt a mai né képző, ered. nő; nyi: nyáj; só-ső ered: eső pld. innen eső inneneső, ilyen a beli bél-szerü, R. féli és kora 1. Szárnyéi i. h. GO. Ha a szóképzés is összetételből lett, kétségtelen tény az, hogy az összetétel régibb a szóképzésnél. Mintliogy azonban a képzők között vannak olyanok is, melyek ma már csak egy vagy két mássalhangzóból állanak, (m, álom, 1, lepel stb.) keletkezésüket ősrégi korba kell visszahelyeznünk; olyan korba, melyben a nekik megfelelő szót mint alapszót reconstrualni már nem tudjuk (Grimm: a szóképzés elsőrendű folyamat, a szóösszetétel másodrendű.) Nem akarok kiterjeszkedni arra a különbségre, mely jelentésre nézve a szóösszetétel és szóképzés között van, csak egyet akarok még megemlíteni a külső alakot illetőleg s azután áttérni a szóösszetétel céljára és jelentőségére. Szóképzésnél az első rész a jelentősebb, a második, vagyis a képző pedig magában homályos s csak közelebbi meghatározója (megmásitója) az alapszó fogalmának. Szóösszetételnél megfordítva áll a dolog: a második szó a fő, lehetne alapszónak is nevezni, s ennek közelebbi meghatározására szolgál az első tag;*) azonkívül mindkét rész magában is érthető, világos szó, kivéve az elhomályosult összetételeket. Pld.: tavai, egyház; elsőben egyik rész sem fordul elő önállóan, utóbbiban alaktanilag mindakettő, csakhogy az »egy« csupán alakra nézve egyezik az «egy» számnévvel, etymologiailag pedig azonos a «szent» melléknévvel. A szorosabb értelemben vett képzett szó sokkal nagyobb rövidséggel fejezi ki a fogalom tartalmát, mint a szóösszetétel, de nem oly szemléletességgel. Mert az összetételben mindig grammatikai szerkezetet nyerünk egyszerűbb formában. Igaz, hogy e szerkezet érthetőbb kifejezője lesz a kérdéses fogalomnak, de korántsem oly rövid s (azonfelül) gondolkodásra ösztönző mint az *) Grim Jakab: Deutsche Grammatik S. 9B4 „Die Hestimmung erfolgt bei der Derivation von hinten bei der Composition durch das vordere Wort.
