Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1906

— 31

kegyelem és szeretet Istenéhez fordulok fohászommal könyörögve: hogy áldja meg mindazokat, kiknek nemes lelke által sugallt erkölcsi és anyagi segélyének hozzájárulásával ezen közkincsünket: ág. hitv. evangélikus gimnáziumunkat megalkothattuk.

A lélekemelő jubileumhoz két rendkívül megható jelenet csatlakozott. Még együtt volt az ünneplő közönség, midőn a tanári kar tagjai Gyalog István igazgató elé járultak, hogy 25 éves tanári működése alkalmából szeretetükről s hálájukról biztosítsák. Heke Andor tanár könnyekig megindító szavakban ecsetelte azt a rendkívül kitartó, szívós és lelkes munkát, melyet Gyalog igazgató a főgimnázium s általában a tanügy érdekében végzett; meleg szavakban jellemezte azt az őszinte vonzalmat, mellyel a tanári kar iránt mindenkor viseltetett s az igaz szeretet keresetlen, de annál szivrehatóbb szavaival tolmácsolta azt a valósággal testvéri ragaszkodást, mellyel a jelenlegi kartársak kedvelt igazgatójukat körülveszik.

Eljöttek az intézet 10 éves találkozóra egybegyült volt növendékei is, hogy lerójják a szeretet adóját mesterük iránt. Elükön Kaik Henrik ev. vallástanár emelt szót. utalva a nagy munkára, amelynek gyümölcsekép immár főgimnáziummá fejlődik az iskola. A hála és szeretet arra indítja a volt tanítványokat, hogy egy 400 koronás, Gyalog István nevét viselő alapítványt létesítsenek a többi tárgyaiban is kiváló legjobb mathematikus részére, hirdetve ezzel is azt a hálát és szeretetet, mellyel a volt tanítványok mesterükről 25 éves jubileuma alkalmával megemlékeztek.

Gyalog István igazgató könnyes szemekkel válaszol az üdvözletekre. Tanítványainak hálája minden keserűségért kárpótolná. De a 25 év alatt nem szenvedésekben, hanem gyönyörűségben volt része, mert tanítványai részéről még a szigorú szavak között érzett szeretet is a legszebb viszonzásra talált. A tanítói pályát tartja a legszebb pályának, mert a krisztusi szeretet e pályán talál legfogékonyabb talajra.