Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1905
I A bonyhádi ág. ev. esperessági algimnázium története. Az esperesség. A bonyhádi algimnáziumot a Tolna-Baranya Somogyi ág. cv. Esperesség« alapította és tartotta fenn mind e mai napig. Azért, a mikor az iskola történetének megírásáról van szó, nem lesz érdektelen dolog, ha foglalkozunk az esperesség múltjával és azokkal a körülményekkel, melyeknek az intézet léteiét köszönhette. Az esperesség az 1715 ik évben keletkezett és 1725 i k é v j a n u á r 3- á n tartott a e 1 s ő g y ii lését S z t.- Lőrinczen Widder András kismányoki lelkész elnöklete alatt, libben az időben Bárány György szt.-lőrinczi lelkész és később esperes feljegyzése szerint a következő 7 anyagyülekezet tartozott kötelékébe: Szt.-Lőrincz, Varsád, Kisin ány ok, Tormás, Gyönk, Györköny és Szók oly, melyek közül csupán az első és utolsó községek lakói voltak magyarok, a többiek mind a német nyelvet beszélték. Ezeken kívül számos leánygyülekezet tartozott még hozzája, melyeknek hívei többnyire szintén németek voltak. Tudjuk, hogy Tolnavármegye egyike volt hazánk azon szerencsétlen megyéinek, melyek a legelső időktől fogva igen ki voltak téve a törökök pusztításainak. Ennek következtében az erős Tolna« lassanként meggyengült, mert egyes vidékei egészen elnéptelenedtek. A magyar faj kiilönö-cn a megye belsejében fogyott meg, pedig — mint a fenmaradt emlékek tanúskodnak — több virágzó magyar község állott abban az időben ott, a hol ma németek laknak. Mikor a dunántúli vármegyék felszabadultak a török uralom alól, azonnal megkezdődött Tolnavármegye benépesítése is.
