Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1905
16 hogy történetét mindegyik korban kölön-külön a maga egészében mutassuk be. Az első korszak terjed az iskola megalapításától addig az ideig, a mikor működése néhány évre megszakadt, vagyis 1806-tól 1853-ig; a második pedig újjá szervezésétől azon évig, a melyben Bonyhádra költözködött át, vagyis 1853-tól 1870-ig. Mivel a régiek az első korszakban »latin iskolának, schola triviálisnak« nevezték, a másikban pedig »altanodának, algymna- siumnak« hívták, azért mi is e korszakok megkülönböztetésére ezeket az elnevezéseket használjuk: A.) A szt.-lőrinczi schola triviális és B.) Asz t.-l ő r i n c z i a 1 g y m n a s i u m. A.) A szt.-lőrinczi schola triuialis. Az 1806/7-ik évben megnyílt szt-lőrinczi iskola elé az es- peresség — mint láttuk —■ két feladatot tűzött, t. i. a gyülekezetek számára magyar érzelmű és a magyar nyelvben jártas iskola-tanitók nevelését és a magasabb intézetekre készülő ifjak előkészítését E kettős feladata szerint mindjárt kezdetben fölvette a tanítandó rendes tárgyak közé az éneket, melyben csak azok nyertek oktatást, a kik tanítói pályára készültek, felvett később olyan tárgyat is, mely nem tartozott szorosan az iskola keretébe. A század elején és a későbbi években igen nagy eltérés uralkodott a magyarországi középiskolák tanításában és nemcsak az egyes felekezetek iskolái különböztek egymástól, hanem ugyanazon felekezetekhez tartozó fentartók is saját belátásuk és saját szükségleteik szerint rendezkedtek be. Így Bar la Mihály, az első szt.-lőrinczi tanár is mindjárt működésének kezdetén tervezetet készített a tanítandó tárgyakról, azok módszeréről és a tanítványok osztályozásáról. Ezen tervezetet a használandó könyvek jegyzékével együtt az 1806. évi október 23-án tartott gyűlésen terjesztette a fentartóság elé, mely azon csak annyiban változtatott, a mennyiben elrendelte, hogy a tanítandó tárgyak közé a geometria is felvétessék. Az esperességi jegyzőkönyv nem örökítette meg Barla Mihály tervezetét és igy sem a tervezetről, sem a tankönyvek-
