Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1904

II.

Intézetünk halottjai.

Mély gyász érte iskolánkat a múlt tanév befejezése óta. Két kiváló erőt, oszlopos férfiút szólított el tőlünk a Mindenható megmásíthatatlan akarata. Súlyos veszteség ez ilyen kis intézet életében. Ag. hitv. ev. iskoláink erősségét mindig az képezte, hogy minden időben voltak jeles, önfeláldozó egyházi és világi férfiúi, kik életük munkásságának javát az „egyház veteményes kertjének“ az iskolának szentelték.

Ilyen kiváló két kertészt siratunk, ilyen két őrálló munkást gyászolunk néhai Fördős Vilmos és Bauer Adolf személyében, kik egy emberöltőn át állottak az elsők között egyházunk és iskoláink szolgálatában. Az előbbi számos éven át. mint egyházmegyei világi főjegyző, majd mint az egyházmegyei törvényszék és gimnáziumi nagybizottság tagja, végül mint nagykiterjedésii egyházmegyénk felügyelője tett soha el nem enyésző szolgálatot egyházunknak és iskoláinknak; ez utóbbi pedig már ifjúsága kezdetén szolgálta nemes hévvel és szakszerű munkássággal, mint körlelkész, a tanítás ügyét, később mint egyházi aljegyző, majd mint főjegyző működött az elvállalt kötelességeket buzgón teljesítő férfiú teljes készségével s végül mint főesperes vezette tizenkét éven át lankadatlan buzgalommal s fáradtságot nem ismerő tevékenységgel nagy egyházmegyénk és gimnáziumunk kormányzását éppen a legnehezebb, éppen a legválságosabb korszakában.

FÖRDÖS VILMOS

szül. 1842. -j- 1904.

Boldog, derűs, gyermekektől megáldott családi körben, az anyagi gondoktól teljesen mentesen, becsületes és igazi férfiúi jellemmel megfutott pályával és bizonyára lelkében még mélyen gyökerező szép és hasznos tervekkel lepte meg őt váratlanul, minden tisztelőjének és nagyrabecsülőjé- nek igazi őszinte fájdalmára a kérlelhetetlen halál. Ott rágódott ugyan

9