Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1902

4

megvalósításának a hatalom fegyveres erővel szegült ellen, a szabad gondolkozást! pártok titkon szervezkedtek s elfojtott dűhvel várták a kedvező pillanatot, hogy ha máskép nem lehet — erőszakkal valósítsák meg eszméiket. A népek folyton mozgolódnak, izgatnak; összeesküvések, merényletek, katonai lázadások napirenden vannak a szt. szövetség államaiban. Ez Európa képe a múlt század első évtizedeiben.

* * *

Hazánkban a helyzet azonban még vigasztalanabb képet nyújtott. Az 1791/2. országgyűlésen oly szépen megindult reformmozgalmakat a véres és óriási áldozatokba kerülő franczia háborúk teljesen leszorították a napirendről. A franczia forradalom túlzásai még a leglelkesebb reformpártiakat is meghökkentették, o 1 y á r o n, in i n t azt a forradalom tette, nem akarták egy ország újjászervezését megvásárolni. Pedig ugyancsak elég újítani való volt az országban. Az ipar és kereskedelem teljesen pangott, a földmívelés pedig az újkor legszerényebb követelményeinek sem felelt meg. A közigazgatás, az igazságszolgáltatás a régi százados formákban mozgott. Az egyházi kérdés s az úrbéri viszonyok rendezése, melyet már a fenkölt gondolkozása II. József császár, sajnos, eredménytelenül kísérlett meg, szintén függőben volt. Ily fontos és életbevágó kérdések megoldása erős, g a z d a g s öntudatos nemzeti kormány által támogatott népnek is nagy megerőltetésébe került volna. Nálunk pedig ily nagy munka végrehajtására szükséges összes tényezők hiányzottak. A nemzet az öldöklő napoleoni-háborúk, óriási anyagi és véráldozatokban kimerült. A föld népe szegény, tudatlan és valóságos rabszolgai életre volt kárhoztatva, a kereskedő- és iparos-középosztály teljesen hiányzott. Köznemességünk a műveltségnek meglehetősen alacsony fokán állt s kis gazdaságán s parlagias élve