Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1901
14 a Duna balpartján csak 1 megye (Esztergom) a Tisza jobb ,, ,, 1 ,, (Borsod), a Tisza- Maros szögén ,, 1 ,, (Csanád), Erdélyben pedig Csik, Háromszék és Udvarhely megyék versenyezhetnek. Az ország többi részén a magyarul tudók száma mindenütt messze fölül haladja a magyarul nem tudók számát s igy főleg a mi vidékünkön Győrvármegye 17 7%-al, Veszprémmegye 11.2%-kal, Somogymegye 15’3%-kal állanak Tolnavármegye fölött. Legkedvezó'tlenebb az arányszám Mosonvármegyében, hol a magyarul tudók száma csak 46.5°,'o s Baranyában 68*7°/o. Az iskolák a nagyobb nemzetiségi helyeken bizonyára szintén meg fogják tenni kötelességüket, úgy, hogy bízhatunk benne, 10 év múlva az arány szám itt is kedvezőbb lesz. Sajnálom, hogy Bonyhádra és a járásokra vonatkozó tiz év előtti adatok a magyarul beszélők számáról nem {állanak rendelkezésemre, mindamellett is a legújabb adatok megerősítik föntebb kifejezett reményemet, hogy t. i. 1910-ben már a magyarul tanitó iskolák hatása folytán a viszony kedvezőbb lesz, a mennyiben a nem magyar anyanyelvűek közűi most már a megye területén az arány- szám az 1890-iki 32’0%-ról 42-8°/o ra emelkedett. S bizonyára ezen emelkedés eléggé tekintélyes, hogy nyugodtan nézhetünk a jövő elé. Hiszen a Duna jobb partján egyedül Somogy megye mutat e tekintetben nagyobb haladást. A magyar és nem magyar nyelvűek összes számát absolut értékben a következő kis tabella tünteti föl:
