Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1901

Az emelkedés tellát a magyarság javára T2%, a német nemzetiség fogyása l-2%, míg a többi alig szá­mottevő ingadozással ugyanez maradt. Teljesen megegyezik ezen örvendetes eredmény az orszá­gossal, mert mindenütt a magyar anyanyelvűek határo­zott térfoglalását látjuk. Tolnavármegye nem első ugyan a magyarosodás terén, a mennyiben a magyar anyanyel­vűek szaporodása az országos átlagot nem éri el: mind­amellett megyénk áldozatkészsége folytán eléggé kedvező viszonyok közzé jutott 3 gymnasiumunk, valamint jó népiskoláink is a következő 10 esztendőben örvendetesebb emelkedésre nyújtanak kilátást. Az egyes járások közül német jellegű a völgységi, 28.643 némettel szemben csak 6.617 magyart mutathat fel. Vegyes a simontornyai (20.723 magyar, 18770német, a többi inkább magyar. Legmagyarabb a tamásii, hol csak 1.598 német áll szemben 39.628 magyarral, a szám­arány tehát 96% magyar s 4% német és egyéb. Maga Bonyhád nagyközség még mindig határozottan német. 136ß magyarral 4.360 német s 23 más nemzeti­ségű áll szemben. S igen szomorú, bogy a németek per- czentszáma az utóbbi 10 évben emelkedett. 1890-ben az összes lakosságból csak 71'4% volt német, 1900-ban pedig már 75 9%. — Míg a magyarok száma ugyanilyen arány­ban fogyott. 1890-ben még az összes lakosság 27-7%-a vallotta magát magyarnak, 1900-ban már csak 23‘8%-ot jegyezhetünk föl. A magyarság ezen veszteségét főleg a kivándorlás­ban s munkakeresésben találhatjuk föl, de mindenesetre elég veszélyes a dolog s teljes mértékben megkívánandó, bogy a hatóságok és iskolák vállvetve működjenek a kedvezőbb viszony elérésére. Ez mindenesetre meg is fog történni, a mennyiben iskoláinkban az utóbbi években már mindent magyarul tanítanak. 12

Next

/
Thumbnails
Contents