Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1899
14 Megemlékeztünk márczius 15-én az 1848-iki nagy eseményekről, április 19-én pedig újra ünnepélyre sereglettünk össze és az igazgató beszéde mellett róttuk le a hála adóját mind azok iránt, a kik megvetették az új Magyarország alapját és a kiknek hamvaiból fakadtak a szabadság, egyenlőség és testvériség örökké éltető eszméi. A vallás-erkölcsi érzés ébrentartása és fejlesztése vezérelt bennünket vasárnap és ünnepnapokon az Űr hajlékába, hol a tanári kar az ifjúsággal együtt épült az exhortator szónoklatain. Az isteni tiszteletek, a téli hónapokat kivéve, a gyülekezet templomában tartattak. A tanári testület az ifjúsággal együtt kétszer járult az Úr asztalához, őszszel és tavaszszal; confirmatioi oktatásban részesült 16 tanuló, a kik áldozó csütörtökön vétettek fel az egyház felnőtt tagjai közé. A jótékonyság felébresztése sem kerülte ki figyelmünket : az exhortator gyűjtést rendezett az ág. hitv. ev. tanulók között és a gyűjtés eredményét elküldtük az esperes- ségi gyámintézet pénztárába. A más vallású gyermekek vasárnaponként és a kijelölt ünnepeken saját egyházaik isteni tiszteletére jártak el és gondoskodtunk arról, hogy mindenki eleget tegyen vallása kötelmeinek. A különféle vallású gyermekek viszonyát a legszebb egyetértés és a legnagyobb türelmesség jellemzi. Az intézet iránt az év folyamán több ízben nyilvánult kiváló érdeklődés. Az egyházmegye új elnöksége, nagytiszteletli Horvát Sándor főesperes és tekintetes Fördős Vilmos világi felügyelő, 1900. évi márczius 12-én az algymnásiumot látogatásával tüntette ki, április 26-án pedig főtisztelendő és méltóságos Gyurátz Ferencz püspök úr keresett fel bennünket az egyházmegye fő- és alespe- resének, felügyelőjének és főjegyzőjének kiséretében. Hálás köszönetét mondok ezen látogatásokért, melyek mindenkor
