Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1898

Zríny inek dunántúli főkapitánynyá való kineveztetése, kit Ferdinand felhatalmazott, hogy Szigetvár esetleges ostroma esetén szabad tetszésére akár a falakon belül, akár a falakon kivid teljesítheti kötelességét (1564 febr. 1 előtt1) s ugyanezt bizonyítja Zrínyinek május 9-én kelt levele, melyben ismét fölemlíti, bogy a törők a békét nem tartja meg.2)

János Zsigmond és a török sikereit Miksa nem hagyta boszulatlanul. Schwendi Lázár 1565-ben az 1564-ben elveszett Nagy-Bányát, Tokajt és Szatmári visszafoglalja, Szerencset és Erdődet is hatalmába keríti. A megrémült János Zsigmond békét kért s igen súlyos feltételekbe kellett belenyugodnia. Lemond a királyi ezimről; lm hatodai nem lennének, birtokai a magyar királyra esnének vissza ; Miksa egy rokonát adja neki feleségül. E békeszerződés a török előtt titokban volna tartandó ; ha mégis tudomására jutna s ebből János Zsigmondra veszedelem háramlanék, kárpótlásul Oppeln és Katibor herczegségeket kapná.

Megváltozott a helyzet, midőn a szultán parancsára a budai és tcmesi pasák is beleelegyedtek a viszálykodó felek ügyeibe. A szultán ugyanis rósz néven vette Miksától, hogy János Zsigmond birtokaiból foglalásokat eszközölt. A további foglalások beszüntetésére a pasák mindjárt ellenségesen léptek fel s Pankotát (Arad m.) elfoglalták3.)

A körülményeknek János Zsigmondra nézve ily kedvező fordulata után természetesen nem volt hajlandó a szatmári szerződés pontjait betartani s ezzel a háború kitört úgy Miksa és János Zsigmond, mint Miksa és a török között. Hasszán temesvári pasa nem is késett, Erdődüt 44 napi kemény ostrom után4) bevette s lerombolta. Hasonló sors érte Szikigy-Cseht is. Schwendi tétlenül nézte, e várak pusztulását szatmári táborából, melyet később, mikor a török Nagy-Bányát és Szatmárt is elfoglalta, a Tisza és Szamos összefolyásához tett át s csak kisebb csatározásokra szorítkozott. Szeptember elején fegyverszünet jött létre a törökkel, de midőn ez elvonult, Schwendi az elvesztett várakat a fegyverszünet daczára visszafoglalta.

Zrínyi egy június 10. levele szerint a temesvári pasa ez időtájban Váradnál állott táborban, Arszlán eszéki bég pedig budai parancsnokká neveztetett ki/')

A háborúskodások a szlavón végeken is folytak, daczára annak, hogy Ferdinand halála után Miksa a 2 évi adóhátralékot a portának 1565. elején megküldötte.

1) OUmt. 30 k. 430.

3) Oktat. 29. k. «30.

3) Horv. III. 262.

4) Veranes II. 111.

5) Okmt. 29. k. 669.