Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1898
15 lános volt a nézet, hogy e várat vissza kell szerezni. Erre biztatja Ferdinánd a bánt aug. 25-én kelt levelében, melyben felhívja, hogy Tótországot védelmezze minden veszély ellen, hogy Dombrót építse fel és hogy Csázmát, Velikét és Monoszlót foglalja vissza. És ime okt. 13-án az ügy még mindig csak annyiban van, hogy Zrínyi az actio megindítását sürgeti, mert ő maga csekély számú embereivel nem elég erős a nagy feladat végrehajtására Alig érthető, hogy ily veszélyes körülmények között miért kapta a bán azt a rendeletet, hogy csapatjaival a Muraköz védelmére siessen. Szép. 13 és 16-án kelt két rendbeli levelében is kéri, hogy seregei csak maradhassanak Tótországban, mert ott nagy a veszély. Értesülése szerint a török még e hónapban vagy Zágrábot, vagy Kostajniczát, vagy Sziszeket fogja ostromolni, de sőt az sincs kizárva, hogy Horvátország ellen fordul, mely utóbbi esetben igen félő, hogy a végvárak elpusztulnak. Aggodalmai nem voltak alaptalanok. Okt. 1-én a bosnya pasa Ulomán és Malkócs bég megindultak és 3-án Vinicza váráig por- tyáztak. É napon Varasdnál szembe állt ugyan velők Zrínyi, de az ellenfél tízezernyi seregével nem sokra ment. A török ezután a Varasd körül levő falvakat lerombolta és Ludbreg és Kaproncza felé visszavonult.1) Október 5-én midőn a török Varasd vidékétől Viniczéig pusztított, Zrínyi nem nézhette tétlenül, hanem utánuk eredt, szerencsésen megverte őket és számos íoglyot szabadított ki a fogságból. Okt. 20-án a pécsi törököket Babocsa körül találjuk, hol több falut behódoltak már. Ulomán pasa pedig okt. 28-án Pozsegától Yerőczéhez ment, hogy az elpusztított várat felépítse és megerősítse. Az általános pusztulásnak nem volt képes gátat vetni Ferdinánd, minden vidék maga gondoskodhatott fenmaradá- sáról. Így történhetett, hogy e szomorú év decz. 29-én Gönczön összeültek Abauj, Zemplén, Sáros, Szepes, Gömör, Borsod és Torna megyék rendjei és végzésileg kimondták, hogy Eger és Fülek végvárak ezen megyék pénztárából tartassanak fel.2) Ferdinánd a maga részéről nem tehetett egyebet, minthogy békéről gondoskodjék; egyelőre sikerült neki a budai beglerbéggel 6 havi fegyverszünetet kötni, mire Ferdinánd Verancsics Antal püspököt és Zay Ferenczet küldte Konstántinápolyba, hogy ott az állandó béke ügyében közreműködjenek. A béketárgyalások nagyon sokáig elhúzódtak, úgy hogy akárhány adatot találunk 1553 és 54-ben, melyekben a török fegyverszünetmegszegéséről van szó. így panaszolja aug. 11-én 1553-ban Zrínyi, hogy a török békéről beszél ugyan, de azért szüntelenül rabol. így írja aug. 28-án, hogy a török haderő Pozsegából, nem tudni mi ezélból, Budafelé indult. A horvát végeken 1554-ben is igy folynak a dolgok s a bán már feb. 28-án panaszkodik, hogy ő nieg1) Okmt. 29 kt. 177 old. 2) Horváth Hl. 217.
