Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1897
16 védhetnének. így történhetett, hogy az egyházmegyei közgyűlés az ugyanezen év aug. 4-én eléje terjesztett „Szerződés tervezetet“ a következő határozatával változatlanul elfogadta : „Az egyházmegyei közgyűlés, minthogy e tervezetben sem az autonómiára nézve veszélyt nem lát, sem jogfeladást nem talál, azon meggyőződésben, hogy e szerződés az algym- nasium fönnállását s virágzását biztositandja — azt úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadja, és azon kérés kíséretében terjeszti fel a méltóságos és főtiszt, kerületi közgyűléshez, hogy azt helyben hagyni, illetve megerősíteni szíveskedjék.“ Az egyházmegye által elfogadott és ajánlólag felterjesztett szerződéstervezet elfogadása ellen a kerületi gyűlésen nem emelkedett egyetlen hang sem, azért a kerület méltóságos és főtiszt, püspöke okt. havában felterjesztette a nagyin, vallás- és közokt. minister úrhoz, ki az 1897. évi jul. havában aláírta és az országgyűlés elé terjesztette, hol a törvényhozás mindkét háza változatlanul elfogadta. — A szerződés szövege a következő : Szerződés mely egyrészről a Vallás- és közoktatásügyi m. kir. Ministerium, másrészről a Tolna—Baranya—Somogyi ág. liitv. evang. egyházmegye, mint a bonyhádi ág. liitv. evang. algymnasiumot fentartó testület között, a- nevezett algymnasiumnak segélyezése iránt a 1883. évi XXX. t.-cz. 47. §-a értelmében köttetik. 1. A Tolna—baranya—somogyi ág. hitv. evang. egyházmegye az 1806-ik év óta Sár-Szt.-Lőrinczen fennálló algymnasiumát az 1870-ik évben Bonyhádra helyezte át. Belátván azt, hogy ezen bonyhádi algymnasiumát, melyet annyi éven keresztül mindig a kor kívánalmainak megfelelővé tenni igyekezett, sokszor nehéz körülmények között és erején felül hozott áldozatok árán is, jelenleg saját erejéből, illetve alapítványaiból a kor- és törvény követelményeinek minden tekintetben megfelelő módon fenn nem tarthatja, annál kevésbé láthatja el uj beruházásokkal és a. mai viszonyoknak megfelelőleg díjazott tanerőkkel; azért, hogy ezen iskolája, mely a tudomány, a magyar nemzeti és protestáns szellem szolgálatában annyi éven át áldásosán működött, kulturális missióját a jövőben is sikeresen teljesíthesse, maga kérelmezte a Vallás- és Közoktatásügyi ni. kir. Ministeriumtól az 1883. óvi XXX. t.-cz. 47. §-a alapján a megfelelő államsegélyben részesítését, s azt a maga illetékes egy
