Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1892

—t® 10 SJ

meg a fentartóság, ki állását szeptember elején foglalta el és azóta kitartó szorgalommal, lelkiismeretes pontossággal és szakismerettel töltötte be hivatalát. A bonyhádi algymnasinm épen olyan jó tanerőt nyert Beke Andor tanár urban, mint a milyen szerető, de szigorú vezetőre talált benne a tanuló ifjúság, azért elmondhatjuk, hogy a fentartóság ez alkalommal is szerencsés választást tett. A tanitás terén ezen kiviil még annyiban történt változás, a mennyiben az ev. ref. tanulókat a vallástanban tiszt. Dömötör Lajos úr, a helybeli ev. ref. gyülekezet új lelkésze, oktatta, továbbá hogy t. Martin György tanitó úr az énektanitást — a mit a múlt évben csak helyettesképen vezetett — a fentartóság óhajtása folytán magára vállalta. Az igazgatónak három évi cyclusa a múlt tanév végével lejárván, a fentartóság a tanári testülettel egyetértve Gyalog Istvánt a következő három évre újra megválasztotta, Forberger László r. tanárt pedig a tornatanitással továbbra is megbízta.

A tanárok közül ez évben senki sem volt kénytelen huzamosabb időre abbanhagyni a tanitást. De azért nem mondható, hogy a munkálkodás zavartalanul folyhatott, mert fordultak elő apróbb testi szenvedések, sőt egyik collegánkat szomorú családi gyász érte, a mely körülmények, ha nem is akadályozták, de mindenesetre megnehezítették a haladást.

Ifjúságunk egészségi állapota ez évben kedvezőnek mondható. Örömmel jegyzem fel, hogy most — midőn a veszélyes diphtheritis egész Tolnavármegyében, sőt szerte az egész országban pusztított —- iskolánknál mindössze négy járványos eset fordult elő, ezek közül is három igen enyhe lefolyású volt. Könnyebb betegségi esetek is oly gyéren fordultak elő, hogy mulasztási naplóink tanúsága szerint alig akadunk egy két évre, mely e tekintetben e tanévnél kedvezőbben végződött volna. Különösen a III. és IV. osztályban csak nagy elvétve találunk olyanokra, kiknek betegség miatt mulasztaniok kellett. Halálozás nem történt.

Tanítványok magaviseleté általában kielégítő. Nagyobb fokú — romlottságra valló — kihágást senki sem követett el;