Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1890
‘3 küket azon békéktől, melyeket a meggondolatlanság vert reájuk. A későbbi időkben újra visszatért minden a rendes kerékvágásba, s ha néha mégis fordult elő olyan eset, hogy komolyan kellett intenünk, az azért történt, hogy tanítványainkat apró, gyermekes kihágásaitól visszatartsuk. A tanárikar, mint más években, sokat érintkezett az ifjúsággal az iskola falain kivül, meglátogatta lakásán, s igy ellenőrizte azok viselkedését; az ilyen látogatás alkalmával adott figyelmeztetés és az intés nem maradhatott hatás nélkül. ltjainknak a tanári karral, s idegenekkel szemben tanúsított figyelme ellen nem lehet panaszunk. Mindenkor előzékenyek voltak, illedelmesen, gymnasiumi tanulókhoz méltóképen viselkedtek. A szorgalom és előmenetel tekintetében legjobban kielégített belliinket a 11. és III. osztály. Itt is vannak kivételek, t. i. kiknek szorgalma, és igy előmenetele sem kielégítő, de vannak olyanok is, kiknél az eredmény hiányát inkább a gyenge tehetségnek, mint a szorgalomnak lehet tulajdonítani. Az I. osztály ellen már kifogásaink vannak, ámbár ebben is van sok értelmes és jó törekvésű ifjú. Mint minden esztendőben, sok küzdelmet adott ezen osztály azon körülménynél fogva, hogy abban igen különféle készültségi! gyermekek kerültek össze, és sokan a magyar nyelvben igen gyengék, sőt többen egészen járatlanok. A IV. osztályban kiváló tanuló egyáltalán nincsen, a legjobb is csak középszerű; elismerjük, hogy az igyekezet ezen osztálynál is feltalálható, sőt egyesek határozottan nagy szorgalmat fejtenek ki, ennek daczára az eredmény még sem megfelelő. Azonban husvét után ezen osztály is nekivette magát, s kitartó szorgalmat fejtett ki az év végéig. Az ifjúság vallás-erkölcsi nevelése ez évben is fontos feladatunkat képezte. Az ágost. hitv. evang. ifjak vasárnaponként resztvettek az intézet, nagytermében tartott magyar isteni tiszteletben; ez évben is Marhauser Imre tanártársunk volt szives az isteni tisztelet vezetését magára vállalni. A vasárnapokon kivül megtartottuk a reformáczió ünnepét, valamint II. Leopold király emlékéve kijelölt ünnepet. A tanárikar és az ifjúság
