Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1890
9 retes munkát és a kitartást megszokta; mig amaz elvégezte ugyan kötelességét, de minthogy olyan nehézségekre nem bukkant, a melyekkel könnyen meg nem mérkőzhetett volna s kötelességének csak azt ismerte, hogy napi teendőit így-úgy elvégezze: azért később az életben, a midőn kitartásra lett volna szüksége, a legelső akadálynál zátonyra jutott. Gyakoroljátok tehát elméteket lankadatlan, kitartó szorgalommal ! Az elme mellett van még egy másik adománya a jó istennek, a melyről nem szabad megfelejtkeznetek. Ez a jó iránti fogékonyság, melynek ápolása által erkölcsösek és igy jellemc- sek lesztek. E nélkül csak fél emberek vagytok, s igy veszedelmesebbek ennek hiányában, mint ha értelmetek megmaradt volna a maga köszörületlen állapotában. Mert a jó erkölcsökkel fölfegyverkezve a kiművelt értelem hiányában, ha nem is lesztek alkalmasok nagy dolgokra, de nem is hintetek magatok körül rossz magot; mig ellenben a kiművelt elme erkölcs, jellem nélkül kárhozatot terjeszt minden felé. A belétek oltott jó iránti fogékonyságot finomítani, tökéletesíteni legyen egyik kedves kötelességtek. Ezen kötelességtek- nek megfeleltek, ha soha szem elől nem tévesztitek az erkölcsi törvényeket, ha lelketekben ápoljátok a vallásos hitet és a nemes érzelmeket; ellenben irtózattal és undorral fordultok el mindattól, a mi nemtelen. Szivetek mindenkor nyitva álljon a szép és jó előtt, de zárjátok el gondosan, ha valami megmételyező jő közelébe. Tetteitekben, beszédeitekben soha a tisztességről meg ne felejtkezzetek, s forduljatok el a jó érzést sértő cselekedetektől és szavatoktól. A jó erkölcsök birtokában, ha szegények vagytok is, tiszteletben és elismerésben részesültök; a nélkül, ha gazdagok és tudósok vagytok is, megvetést érdemeltek. Már a kora ifjúságban fel kell tűnni azon kiilömbségnek, mely egy jó és egy rossz erkölcsű tanuló közt létezik. A mily örömmel nézzük a művelt ifjú arczát ha arról a jó erkölcs tükröződik vissza; épen oly szomorú látványt nyújt az olyan ifjú, kit a romlott2
